Készült: 2012. június 06.
Utolsó frissítés: 2014. január 16.
Miért pont Opel, miért pont ez a típus?
A listában keverednek a vállalkozásomban és saját kézben lévő autók, mert ez nem mindig különíthető el. Ráadásul számomra az autó mindig több volt munkaeszköz. Nem vagyok elvakult Opel fan, de Opeles vagyok, szeretem, és szerethető jó autónak tartom, melyet vállalok is.
Első Opelemet, egy bordó ferdehátú automata Ascona 1,8i-t a 90-es évek elején vettem, kb 150 000km-rel, és 280 000-rel adtam el. Megbízható napi használatú jármű volt. Akkor még csak keleti, vagy német autók voltak. Az amerikaiak drágák, és ritkák, japánok szintén, a Daewoo még Opel klón volt nem Chevrolet, Hyundai, és Kia meg csak katalógusban létezett. A németek között pedig ez volt elérhető árban. Kb. 10 évet használtam, először privát, később céges autóként. Ezalatt 3 garnitúra nyári gumi fogyott el, egy hengerfej javítás, egy motor gyűrűzés, generátor, önindító, automata váltó felújítás történt. Fogyasztása 9-13 liter volt. 10 000km-enként olaj, szűrők… Sárvédőívek cseréje, fényezés. Ez az autó meghatározó élmény volt addigi keleti blokkos járműveimhez képest. A felszereltsége az akkori (1993-at írunk)időkben különleges volt, szervó, automata váltó, központi zár, riasztó, plüsskárpit, elektromos ablak, motoros tükrök.
Az akkori 350.000Ft-os ára indokolt volt.(az új Astra1 millió volt akkor) Az Opel Puchelénél javíttattam, ami akkor még nem volt hivatalos márkaszerviz, de évtizedek óta csak Opelt javítottak. Azóta szinte csak Opeleket használunk. Megbízható, jól megtervezett járművek. Eredeti, utángyártott, bontott, minden alkatrész elérhető, de mégiscsak német minőségben.
Az Ascona élményei után egy 1,6i nyolcszelepes „A” Vectrát lízingeltünk, ami a Hertz-nél volt bérautó. Olyanfajta, ami egy cégnél, egy embernél van, napi használatban, tehát megkímélt, karbantartott. 120 000 km-től 180 000-ig volt nálunk, azaz két nagyszervizen esett át, de a kopó alkatrészeken kívül szó szerint semmilyen probléma nem volt vele. Fogyasztása csekély volt, arányos a teljesítményével. Közben vettünk egy használt Isuzu motoros Combo 1,7D-t, ami azóta több mint kétszázezret futott, jelenleg is egy partnercégnél fut, hiba nélkül. Ezután volt egy Svájcból rendelésre hozott „B” Omega kombi 2.0 aut., amit második autónak szántunk, de magas fogyasztása miatt (13-15l) fél év után megváltunk tőle. Ez után egy új „C” Corsa 1.0 aut.-t vettünk.
Az előzőek után feleségem elvárása volt az automata váltó, kézi váltóst már nem vezet. Az easytronic-os autómata váltó miatt, a kézi váltót kedvelőknek is szórakoztató a vezetés, ráadásul hozzátanul milyen fordulaton vált a vezető, így később automata módban is úgy dolgozik. Sajnos az 1liters motor nagy melléfogás volt. Gyermekaltatáshoz ideális, de dinamikusan vezetők hamar infarktus közelébe kerülnek vele. 4 évesen 80.000km-rel adtuk el. Tavaly óta van még egy combónk, melyet Németországból hoztam használtan.
Az Y1,7DT motor nagyon szépen jár, pechünkre az utolsó kinti gazda elhanyagolta, gagyizva javította, így itthon sok mindent kellett cserélni rajta, (hátsó fék jav, 180e. nagy szerviz, főtengely szimmering, ablaktörlő mechanika, lengéscsill. de már majdnem hibátlan. Ezt kollégám használja, így tapasztalatom sem nagyon van vele kapcsolatban.
Utána vettük a jelenlegi „B” Vectrát. Ugyanabban a márkakereskedésben használtan, ahol az előzőeket is. Mindig tetszett a formája, lapos állása, jó útfekvése, gazdag felszereltsége. Sajnos valószínűleg az „A, B” Vectrát tervező designerek vagy kiöregedtek, vagy megvakultak, mert aki a „C” Vectrát tervezte, az előzőleg harckocsikat rajzolhatott, mert az előzőn látható ívek valahogy elmúltak, így olyan mintha az elődje, nem az utódja lenne a másiknak.
Innen kezdődtek kalandjaink:
Vétel után 4 nap múlva valamilyen tömítetlenségi hibából motorolaj került az üzemanyag rendszerbe. Szétpörgött a motor. A szervizben elmondták, hogy ez dieseleknél megszokott, és tudhattam volna, hogy sebességben le kell fullasztani, mert csak az segít. Sajnos a gépkönyvből kihagyták azt a részt, hogy ha fékezel, a kocsi meg gyorsul ne lepődj meg, ne állítsd le, ne vedd ki a kulcsot, ne tépd ki az összes biztosítékot, ne zavarjon a 6000-en pörgő motor, a füst, higgadtan sebességben fullaszd le. Miután ezt nem tudtam, a hűtő hosszában kinyílt, turbóhűtő is tönkrement, teljes motorgenerál, dugattyúval, gyűrűvel, hengerfej bizgetéssel együtt.
Az Opel Gombos javára írható, hogy a költségeket bevállalta. A javítás hosszú volt, de az autó ezután több mint 2 hónapig hibamentesen működött, amikor az adagoló adta föl. Ekkor azt mondták ebben nincs semmi meglepő, a Bosch ügyel rá, hogy 150-200 ezer között garantáltan tönkremenjen. Ekkor kezdett meginogni az Opel megbízhatóságába vetett hitem.
Vajon ha tudják, hogy egy ilyen alkatrésznek statisztikailag csak ennyi az élettartama, miért nem javítják ki kérdezem álnaivan. Nyilván a szervizeknek, az alkatrészgyártóknak is meg kell élni, de miért pont belőlem? Sebaj 250 000-ért felújították az adagolót, és állíttattam is rajta (nevezzük chiptuningnak). Kikötésem volt, hogy csak olyan mértékben változtassanak az autó működésén, hogy az élettartama ne rövidüljön, csak használhatóvá váljon. Komoly problémám ezzel az autóval, hogy ha gyorsan ki akarsz fordulni egy kereszteződésben, csak úgy kivánszorogni hajlandó se gyorsulás, se nyomaték, de mire besoroltál, benyom az ülésbe, és menne, de akkor már minek.
Az említett tuning ezen segített, meglepő módon a városi fogyasztás maradt 6,3 télen 6,8l körül. Csakhogy innentől nem indult be ha 10 fok fölött volt a hőmérséklet, vagy nem volt üzem-meleg a motor. A tudósok ezt egy kapcsoló beiktatásával orvosolták, ami folyamatosan izzít. 3 éve így használom, azóta 75000-et mentem vele.
Közben a karosszéria kezdte feladni, először az alján jött elő rozsda, majd sárvédőíveken, ajtó belső felén, küszöbön, díszlécek alatt. Ebből csak a sárvédőívet láttam, elvittem a lakatoshoz, aki megnyugtatott nem nagy munka, jó még időben megcsináltatni, akkor nem megy tovább. Aztán mikor szétszedte, felhívott, hogy van két jó híre.
Egyik, hogy szép lesz az autó, a másik, hogy a tetőt nem kell fényezni, mert egyébként minden egyéb elemen van már rozsda. Ezt egy 10 éves autónál erősen fájlaltam, de akkor megcsináltattam az alvázvédelmet, meg a teljes fényezést, de akkor már olyan színben ami tetszik nekem is, meg kihangsúlyozza az autó jellegét. Az autó törésmentes, ezért dokumentáltam fényképeken, hogy a festékvastagság nem azért nem gyári mert agyon volt törve.
Közbevetőleg: Azóta rájöttem ez az egész festékvastagságos szemfényvesztés nem azért van mert a vevőt érdemben érdekelné volt-e törve a gép, hanem mert szeretné ingyen megkapni. Olyat még nem hallottam, hogy egy vevő megnézné hogy vezet az előző tulaj, van-e érzéke, tudja-e milyen fordulaton terhelhető és elég nyomatékos a motor, vagy csak tolja neki, a (füst hátul van, nem zavar). Hány feketeseggű PDTDI Passatot, és agyongyötört más TDI-t látni az úton, melyek fogyatékos gazdája, még büszke is hogy megy a vas, közben nem látni az autót úgy füstöl.
A Vectra most éppen egy adagolósnál van, aki vagy meg tudja oldani a problémáját, vagy eladom amennyiért elmegy, mert hiába szeretem, küzdeni nem fogok, nekem sajnos napi használatra kell, és nincs időm köszörülgetni, meg hidegindítózni egy nap többször akár. De hogy ne csak rosszat írjak, az autó más részein nem volt komoly problémánk, 5 év alatt, a szokásos olaj+ miegyéb mellett fékbetétek, tárcsák, lengéscsill, néhány szilent, gömbfej, önindító felújítás, egy megrepedt szélvédő cseréje, akkumulátor.
További terveim: Változatlanul nagyon tetszik jelenlegi Vectrám. Miután az autó kora sosem érdekelt, a gyárak meg úgysem fejlesztenek olyan ütemben, hogy hamar elavulna, így még évekig használhatom. Miután munkára is használom az a fajta tuning szóba sem jöhet, hogy találkozó látogató autót csináljak belőle, meg mihelyt elveszti a használhatóságát, a lényegét veszíti el. Ha leülteted, telerakod a csomagtartót mélyládával, szép látványossággá válik autóból.
Ja, jelenleg nem vagyok tagja egyik Opel klubnak, vagy egyesületnek sem. Ennek oka, hogy nincs szabadidőm, ez a fajta kapcsolattartás beszélgetés hasonló érdeklődésű emberekkel, pedig időigényes, és nem korrekt, ha figyelmet várok mástól, ha nem tudom viszonozni.