Tegnap megvolt siklóernyős pályafutásom első nagy repülése!Szentkirályról szálltam fel, és Tiszaugon pedig le.Nem mertem messzebbre menni, mert amerre mehettem volna, olyan volt a felhőkép, hogy inkább nem kockáztattam be.
Lakitelek Tőserdő felett már 1500m-n voltam, majd a Tiszát 2000m magasan repültem át, aztán ott helyben Tiszaug felett tekerésztem koptatva a magasságot.Végül a holtág K-i csücskénél értem földet egy kies mezőn, nem messze egy úttól amin eljutottam a vasúti átjáróig ahol faterom felvett és vissza vitt Szentkirályra.Az ősök éppen Tiszaugon nyaralnak, de engem nem láttak lévén elég magasan voltam, de aki előttem startolt és szintén átrepülte a Tiszát és a 44-es út mellett szállt le, Őt igen! :D
1000m felett minden emelt, ha akartam ha nem, emelésbe kerültem.Egyszer 1900m körül bele kerültem egy felhőszívásba, alig bírtam meglépni alóla! :D Amit eddig elméletben hallottam és könyvből tanultam meg az öreg sasok mesélték, na azt a levegőben töltött 1 óra és 20 perc repülés alatt mind tudtam kamatoztatni.Még a féloldalas csukást is kipróbálhattam hála a két termik közötti le és fel áramlásnak.De olyan beton stabil az én jó öreg ernyőm, hogy mire felnéztem már vissza nyílt.
Nagyon nagy élmény volt.Mondjuk legközelebb jobban felöltözöm, mert 1600m felett piszokul fáztam! :D 600m körül pedig piszkosul dobált a levegő.Felette szinte vajsíma volt.