Tegnap elmentem én is lányom úszótanfolyamára.Egy kis ideig a frász kerülgetett, de aztán láttam, hogy ha nem kapkod, akkor szépen megy neki az úszás.No meg azt is, hogy folyamatosan engem néz, és nekem vigyorog.Tehát sokat jelentett neki, hogy nézem amit csinál, hiszen alig pár hete kezdte és nagyon jól halad.
Rá volt kötve ilyen parafa? tégla szerűség, és a hátán volt.4el kezdte, majd a tanfolyam végére már csak 2 volt rajta.De érdekes volt látni a sok kis emberkét, ahogy ezekkel a téglákkal a testükön futkosnak a medence szélén.Kisit olyan volt, mint a mudjahedek a tártáskákkal egy afgán dokumentumfilmen. B)
Volt egy kissrác, aki éppen azt gyakorolta, hogy hogyan kell beletenni a fejét a vízbe.Édes kis pofa volt.Eleinte nagyon nem akarta, vagyis inkább nem merte csinálni, és a medence szélén pityergett, mert félt.Aztán hála az úszóedző kitűnő pedagógiai érzékének, 1X csak azt láttam, hogy kisemberünk szépen csinálja amit kell.A végén már nagyon kék volt szegénynek a szája, ergo fázott mint a vadászkutya, de csinálta.
Ebként nagyon szigorú, de következetes volt az oktató, bizony lánykámra is rá kellett olykor szólnia emelt hangon, mert nekilátott idétlenkedni.Feleségem olyankor rám nézett, hogy mit szólok hozzá.Őszinte leszek.Nekem nagyon tetszett a szigor amit megkövetelt a srác, úgyhogy ezt mondtam is anyukának.Ezt így kell.Csak így lehet eredményeket elérni.Igazi régivonalas megoldás, de hatékony.Tetszett. B)