bbj

Elektrolit szintet néztem, az rendben van, de savsűrűséget nem tudtam megmérni. Viszont műszerrel (terheléses vizsgálat) megmértük és az indítóáram 190A. Ez kb fele a névlegesnek, ami kevésnek tűnik, de a gyakorlatban még tökéletesen elegendő (még a legkeményebb mínuszokban is), ha nincs több napos akksi szívogatás az indítás előtt. Egy savmérő 650,-Ft. Szerintem ennyit megér, mert az akkumulátor kérdést ezzel valószínűsíthetően lerendezheted. Itt kapható: http://www.homasita.hu/products/index/Category_Id/487

Az akkumulátor hibáját teljesen kizárod? Hány éves? Hozzáférhető az elektrolit?

Jogos a felvetés! Valóban már több mint 20 éve üzemeltettem olyan szünetmentes áramellátást, amelynek nyitottak voltak a cellái. Igaz azok 2 voltos és 10.000 A/h órás, úgynevezett páncél lemezes akkumulátorok voltak. :unsure: Talán mégsem érdektelen amit leírtam, mert az általam májusban vásárolt új Astra H-ban, a gyári GM-s akkumulátor sem gondozás mentes. Azért pontosítok. Az általam javasolt vizsgálatok csak azoknál az akkumulátoroknál végezhetők el, amelyek tetején csavaros kupak található. Bár láttam már olyat is, amelynek a 6 cellának egyben lehetett nyitni a tetejét.

Bocsi! A második témáról majdnem megfeledkeztem. A nappali menetfény pozitív tápját a motortérben található biztosítéktábla 29-es biztosítékáról vettem le. (Astra H 1.6 2012.) Egy 6 A-s biztit kicsit átalakítottam, a táppal ellentétes oldalra forrasztottam a lámpa vezérlő tápját. A biztosítéktábla dobozának alján kihoztam a vezetéket. Eddig nem jött hibajelzés, 4 hónapja jól működik. Üdv.

Sziasztok! Két témához szeretnék röviden hozzászólni. Nehéz lesz, mert az akkumulátorok lelkivilágáról könyvet lehetne írni, de a teljesség igénye nélkül megpróbálom a lényeget kiemelni. Hónapok óta nagy érdeklődéssel olvastam az akkumulátorokkal és azok töltésével foglalkozó bejegyzéseket. Nem szeretném minősíteni őket, azonban annyit megjegyeznék, hogy a nagy igyekezetben és egymás cikizésében ugyan nem volt hiány, azonban - megítélésem szerint - a laikusok nem kaptak megfelelő útmutatást. Tehát! Az öreg szakik tudják, hogy egy akkumulátor (nem kötött elektrolitú) állapotáról az elektrolit (folyadék) állapota mindent elárul. Voltak ugyan erre célzások, de konkrét adatokkal senki sem szolgált. Most szeretném ezt pótolni. 20 C, jól beállított (10-15 mmrel a lemezek felett) elektrolit esetén. 1,143 kg/dm3 alatt az akkumulátor teljesen kimerült 1,190 kg/dm3 25%-os állapot 1,230 kg/dm3 50%-os állapot 1,263 kg/dm3 75%-os állapot 1,285 kg/dm3 felett teljesen feltöltött állapotú az akkumulátor. A mérés nagyon egyszerűen és gyorsan végrehajtható. Különböző eszközök kaphatók a kereskedelemben. Fajsúly mérőnek hívják az eszközt. Létezik talán még úgynevezett felszippantós kivitel, amely 1-2 ezerért kapható volt még néhány éve. Van digitális is, de az húzósabb. Mindenek előtt szeretném felhívni a figyelmeteket, hogy az elektrolit folyadék - a kénsav tartalma miatt - erősen maró hatású, a vele való foglalatosság nagy körültekintést igényel!!! A fajsúly mérést két részre osztanám. Hiba esetén egyszerűen meg lehet állapítani érdemes-e foglalkozni az aksival, vagy mehet a kukába. Amennyiben a cellák között (azonos szint esetén) jelentős különbségek vannak, akkor kuka. Már szemrevételezéssel is láthatóak a durva hibák, mert - jelentősebb eltérés esetén - a magasabb szintű cella valószínűleg a rossz. A töltőre feltéve, 5-10 amperral töltve, kb. fél óra múlva látható, hogy melyik cella hibás. Amelyik nyugodt, nem termel buborékokat az a rossz, jellemzően cellazárlatos. Az aksi kuka! Preventív céllal is érdemes ránézni az aksira, mert a cellák közötti eltérések (a fenti adatok) már előre vetítik a későbbi gondokat. Arra azért szeretném felhívni a figyelmet, - mint ahogyan egy hozzászólásban már valaki nagyon helyesen leírta, - ezek az értékek a töltés után csak 24-48 óra múlva mérhetőek, de jó aksinál azért néhány óra múlva már mérhető a változás. A töltő feszültségről és az általa létrehozott áramokról majd később. Annyit azonban megjegyeznék, ha valaki az akkumulátor és a generátor közé sorba beköt egy normál kézi műszert, az sok biztosítékot tartson magánál, vagy egy egyszerűbb - megfelelő védelem nélküli műszernél - poroltót is vegyen magához. Ne mérjetek így, mert nagyon veszélyes!!! Az ilyen mérést egyenáramú lakatfogóval lehet elkövetni büntetlenül. Üdv.

Köszönöm az eddigi segítséget! A helyzetjelző bekötésére is van ötletetek? Megítélésem szerint a kábelkorbácshoz és a lámpacsatlakozóhoz csak a lámpa test kiszerelése után lehet hozzáférni. Örülnék neki, ha megtudnátok a biztosíték dobozban olyan pontot adni, ahova rá lehet kötni. A DRL-ek kötelező típus jeleiről többek között a NEMZETI KÖZLEKEDÉSI HATÓSÁG, EGYSÉGES FELTÉTELEK GÉPJÁRMÛVEK NAPPALI MENETJELZÕ LÁMPÁINAK JÓVÁHAGYÁSÁRA 87. számú előírása vonatkozik. összhangban a KÖHÉM rendelettel. A fenti szerint: 5.2. A jóváhagyási jel összetétele A jóváhagyási jel a következõ részekbõl áll: 5.2.1. a nemzetközi jóváhagyási jel, amely: 5.2.1.1. olyan kör, amely az "E" betût és utána a jóváhagyó ország számát 2/ veszi körül; 5.2.1.2. a jóváhagyási szám, 5.2.1.3. "RL" kiegészítõ jel. 5.2.3. A jóváhagyási szám elsõ két számjegye, mely a jóváhagyás kiadása idején hatályos módosítások sorozatszámát jelzi, elhelyezhetõ a fenti kiegészítõ jelek közvetlen közelében. Egyeztettem a KPM-nél egy ismerősömmel, aki elmondta, hogy ők is csak ezt ellenőrzik, illetve a KÖHÉM rendeletben megadott elhelyezésre vonatkozó adatokat. Ezeket a jelzéseket megtaláltam a búrán. Szerintem a továbbiakban a felelősség a forgalomba hozó importőré, illetve az eladó bolté.

Kedves Sorstársak! Ezúton szeretnék köszönteni minden Opel tulajdonost, aki látogatja ezt a fórumot és egyúttal szeretném megköszönni a részvételi lehetőséget a fórum működtetőinek. Szeretném rögtön megragadni az alkalmat és egy kérdéssel/kéréssel fordulni az oldal látogatóihoz. Ledes nappali menetfényt kívánok felszerelni a közelmúltban vásárolt, 2012-ben gyártott 5 ajtós Astra H típusú gépkocsimba. A mechanikai felszerelésnek - hosszas előtanulmányok után - a mai napon akarok neki ugrani. Először azt gondoltam ez jelenti majd a nagyobb kihívást, azonban rá kellett jönnöm, hogy a villamos bekötés sem lesz egyszerű dolog. A legegyszerűbb vezérlést választottam, tehát csak egy gyújtás utáni pozitívra és egy helyzetjelző előtti pluszra lenne szükségem. Nem szeretném szétbontani a kocsi elejét, ezért kérem, ha tud valaki viszonylag egyszerűen elérhető pontokat megadni, az ossza meg velem. A motorházban található biztosítéktáblán találtam több olyan tartalék biztosíték helyet is (29, 30), amelyek betápja a gyújtás ráadása után kerül fesz alá. Ha hozzátudnék férni a bizti foglalat alsó részéhez, az egyik gondom már meg is oldódna. Segítségeteket előre is köszönöm!