Azt hiszem, most rajtam a sor, hogy beszámolózzak. Az én részvételemre csütörtökön lett némi esély, de megkértem Nyuszit, hogy megjelenésemig tartsa titokban, mert egyáltalán nem volt biztos, hogy ott tudok lenni. Egyébként én már csütörtökön tali lázban égtem, ekkor hoztuk össze Nyuszival az Alapító okirat szövegét hosszas vajúdás, és izzadságteljes munkával (cirka 3 perc alatt :)). Ám a Manta rossz szokás szerint nem akart indulni, akksit is leszívta, így nem maradt más, mint a vonat. Hazazötykölődés után szüleim Suzukiját kölcsönkértem, így már nem állt semmilyen akadály előttem. Szombaton kicsit talán még hamar is érkeztem, de így legalább volt idő "eldugni" az autót. Nem szégyellem én, csak érdekes egy Suzukival beesni egy alakuló ülésre. Bár, még a tali idejére névváltoztatáson is gondolkodtam, de inább eltekintettem tőle (Szopuki vagy Szopel). Mivel kicsit hamar érkeztem, így a tali elejéig rengeteg időnk volt, ezért Teloval Nyuszit idegenvezetőként felfogadtuk, és megnéztük Debrecen nevezetességeit (Többek között a Munkácsy kiállítást, és az összes sárga-kék villamost :)), aztán lendületből irány a találkozó helye.
Itt már várt ránk Adél és Szabot. Az érkezési sorrendről nem beszélnék, azt már páran leírták, de arról igen, hogy hál' Istennek már az első igazán komoly találkozónál szűknek bizonyult a Tesco Don Pepéje, ami szerintem igencsak jó hír! A beszélgetés igazán zökkenőmentesen ment, nagyon hamar összecsiszolódtunk, a beszélgetés pedig úgy folyt, mintha már régóta ismernénk egymást. Tehát aggodalmam, hogy picit szorongós, esetleg feszült lesz a beszélgetés, már az első percekben elszállt. Beszélgetés közben Szabot elővette az Okiratot, melyeket nagy-nagy lelkesedéssel írtunk alá. Annak idején Göncz Árpi bácsi aláírásainál nem villant annyi vaku, mint most itt! :lol: Sajnos Ember2-nek hamar el kellett menni a világítása hibája miatt (ilyenkor nagy átok a hosszú téli este). Ember2 után Mackósajtnak volt egy kis kényszerszünete, mert Ifj Mackósajt még nem igazán szívta magába a benzingőzt, így távozásra kérte fel édesapját (de szépen fogalmazok :blink:). Mi pedig kimentünk a parkolóba, ahol a hold (és vakuk) fénye mellett csoportképeket csináltunk jópárat. Aztán irány a biliárdszalon! A beszélgetések tovább folytak, még kötetlenebbül, és Mackósajt is visszatért kicsiny társaságunkhoz. Míg Luigi és családja, Nyuszifül és Telo inkább biliárdoztak, addig mi többiek inkább csocsóztunk. A biliárd izgalmairól sajnos sokat nem tudok mondani, de a csocsó igazán pörgős meccseket szült. Régen játszottam már, a sok erős lövéstől másnap izomlázam volt mindkét csuklómban.
Adélék közben elmentek enni, és rossz hírrel jöttek vissza. A Fokus sztoriját szerintem már ismeri mindenki. Akkor nem zavartattuk magunkat, abbahagytuk a játékot, beültünk egy boxba, és nagyon jót beszélgettünk. Lassan eljött a búcsú ideje. Először Mackósajt ment altatni, majd Luigijék mondtak búcsút a csipet csapatnak (ja, el is felejtettem, Luigi lánya, Era nagyon jól csocsózik, legközelebb is ő lesz a párom! :D), majd Szaboték indultak... volna. Már Telo kiállása is elég érdekes volt Hobival, de Adél Astrája úgy oda volt szorítva, hogy azt csak alternatív megoldással lehetett onnan kihámozni. Viszont igazi kis csapatként, közösen ezt is megoldottuk. Adélék távozása után I_S-ékkel beszélgettünk még odakint annyit, hogy egy előre eltervezett programot majdnem lekéstek. Aztán mi, a maradék három (Nyuszifül, Telo és jómagam) felmentünk Nyusziékhoz kicsit vacsorázni, ahol állandóan megtréfált egy erőspaprika. Aztán úgy terveztük, hogy belevetjük magunkat az éjszakai életbe, de Mackósajt telefonált, hogy megy kedvesével a Tescoba, találkozzunk ott. Ígyhát végre Ildit is megismerhettük, nem kis örömömre. Rettentő jól elbeszélgettünk, majd a búcsú pillanatában úgy döntöttem, hogy kihagyom (de csak most) az éjjeli bulit, és én is elvitorlázok haza.
Nos ennyi történt szombaton. Aki esetleg soknak tartaná, amit itt leírkáltam, annak mondom, hogy még így is agyonra ollóztam a történéseket a fejemben, és még így is rengeteg érdekes dolog maradt ki.
Egyelőre ennyi, következő történés számomra Kecskemét lesz, már nagyon várom, és előre rettegek tőle, hogy arról hogy tudok majd én keveset írni?