Sörös Sanyi

Hát, a kész csak annyit takar, hogy beindult, és össze van rakva a fék. De a computerek még a motortérben lógnak, és még nincs rajta légszűrő. De már hajtható, és ez a diffi már nem szakad szét, szóval az egyenes keresztbe lesz, minden kanyarban! :unsure: Te lehet, hogy nem, de én... :)

Értem. Ha kész lesz, azzal is megyünk. (de az nem pörgető autó, bár lehetne...) Most hívtak a srácok: kész a Manta! :unsure: :)

Még jó, hogy mindenki betöltötte már, különben élnem kellene moderátori jogommal! :unsure: Amúgy mit szólsz az új szerzeményről? Érdekel a véleményed.

Éééén? Mit csináltam már megint? :unsure: Jaaa, hát igen, ez más témában is megállja a helyét! :) De az már másra tartozik... :D

Ne félj, egyik követi a másikat. Egyszerre sose akarj semmit. Minél jobban élvezed, annál jobban el kezded érezni...

Ez szép? Rühellem! Ki se lehet mozdulni, napjában háromszor kell zuhanyozni, csípnek a szúnyogok... Mi ebben a szép? Egyszer lenne már ősz! A lényeg, hogy imádom, ha egy csajszi nem csak vezet, de élvezi és érzi is az autót. Az pedig abból látszik, ha nem csak tökéletesen megy, hanem játszik is néha az autóval. Nyikorog a gumi? Kit érdekel, ha közben kacag, nem pedig megilyed...

Nem elgondolni akarom, hanem látni! :unsure:

Akkor remek! :unsure: De a felajánlás, hogy megtanítalak pörgetni, még mindíg áll! Pláne, hogy versenyzői ambíciókról írkáltál az előbb. :)

Akárcsak a többi boszi. Valahogy el lett felejtve az O.B.O.A. De te pihizd ki magad sürgősen! Mert mi Rolival még csak elvagyunk, kihajtjuk magunkat, de ha azt halljuk, hogy el vagy fáradva, rosszul érzed magad, stb, akkor nekünk is rossz kedvünk lesz, és elhagy az erőnk, így később tudunk csak megpörgetni az Asconával és a Mantával... Ui: a szoknya alatt akkor legyen egy kis ruhadarab, mert veszélyes a centripetális erő!!! :unsure: (bár nem bánom azt se, ha nincs :))

Melyik részét? Az okot, hogy miért nem mentem, vagy a szegedi utam célját? Bár, egy boszi mindkettőt tudhatja... :unsure:

Gelkónak leírtam az okot, miért nem mentem. Jövőhéten viszont Melindát viszem haza a Ferihegyről Algyőre. Beígértem még Soltvadkerten neki.

Én már semmit se merek mondani. Az a lényeg, hogy a fékem már egyben van, a tápszivattyúm viszont behalt (a retkes tartály miatt), ami viszont újonnan állítólag 75000 Ft. Úgyhogy most azt vadászok. Jövőhét vasárnap megyek Szegedre, de sajna Debrecenre már nem lesz időm. De tuti megyek még az idén...

No, akkor mesélj csak! Milyen autója van, merre lakik (a szexció fele a kanyarban sincs :unsure:), és miért is lesz üde színfolt?

Ó, addigra szerintem a tökömig fog érni a szakállam, mire ez újra gurulni fog, addig meg felesleges gratulálni... Bár, már tegnap olyan ötletem is volt, hogy a Manta projekt pihizne, és a Rekinek kellene nekiugrani ezerrel. Persze ez még sok mindenen múlhat. Kezdjük azzal, hogy ideadja-e a srác. Mondjuk, úgy mondta, hogy eddig úgy volt velük, hogy ami kell, azt kiszedi, a kasztnik meg mentek volna kilóra. No, ezt nem hagyhatjuk.

Én jót aludtam, most keltem fel. Roli, mondanám, hogy ne hajtsd magad, de akkor álszenteskedő lennék, mert én is ugyan ezt csinálom. (de azért na hajtsd magad annyira :unsure:) Nekem meg egész jól alakulnak a dolgok. Majd egy hét keresgélés után csak úgy meg lett nézve egy alkatrész katalógusban, hogy az utolsó szériás Manta, és az E/2 Rekord hátsófék autómatája nem egyezik-e véletlenül? És mit ad Isten: teljesen ugyan az. Tehát a fél megyében kerestük, miközban itt volt végig a szemünk előtt. Más: A múlt héten felkereste egy srác Fikuszt, hogy elakadt a C Rekord coupe építésével, tudna-e rajta segíteni? Hétfőn megnéztük az autót, és egész jól elhaladt, csak pár apróság az, ami még hiányzik. Aztán megnéztük a másik telkén a két alkatrésznek szánt autót, egy kétajtós C Rekordot, és egy négyajtós A Commodore-t. Gyönyörűek! Szétette már őket a rozsda, de még menthetőek! Most aztán megy az egyezkedés, hogy a segítség fejében elhozhatjuk-e a két autót tőle? Aztán tegnap, miközben egy totálkáros B Corsát keltettünk újra életre, cigiszünet közben egyszercsak megkérdezte Fikusz, hogy "melyik kell, a Commodore, vagy a Rekord?" Hírtelen levegőt nem kaptam... Majd csöppnyi gondolkodás után a Rekordot választottam. Úgyhogy ha a srác benne lesz a dologban, akkor tulaja leszek egy ilyennek: Papírjai egyébként rendezettek, forgalomból ideiglenesen kivonva. Viszont lehet, hogy csak tíz év múlva lesz belőle valami...

Hujjuj, az nagyon veszélyes! Van egy olyan képsorozatom, hogy ne aludj el buli közben! :unsure: Nagyon vadak tudnak ám lenni a haverok, ha előbb dőlsz ki nálluk. Más. Roli, végre megtaláltam! (igaz, már rég nem aktuális, de akkor is gyönyörű! :))

Annyi az új dolog most az életedben, gratula mindenhez! De akkor most mit szeretsz jobban? Rapid, G Astra, vagy Peti a nyerő? :unsure:

No, ezért öri hari! :unsure: Ugyan, semmi gond! Már akkor sejtettem, hogy ez volt a probléma, amikor említetted, hogy az Omi alá feküdtél. Kocsi alá nem fekszik csak úgy egy egyszeri halandó. Én már csak tudom! :)

Na ja, de a 17 collos felni rásegít a hasmagasságra... Jaja, én is majdnem elkönnyeztem magam, amikor a kocsikázásról írt... :unsure: Roli, tegnap vártam egész nap a telefonod...

Ma voltunk egy srácnál, aki egy C Rekord Coupe-t épít, és elég jól elhaladt, csak kicsit most elakadt. Egy kis beszélgetés után megnéztük a másik telken rohadó kincseit is, amelyek alkatrésznek vannak ott. Nem semmi egy gyüjtemény! Egy kétajtós (nem coupe) C Rekord, és egy 2.5-ös négyajtós A Commodore. Gyönyörű vasak! Megette már őket az idő, de még javíthatóak. Képek most nincsenek, de ha újra arra járok, viszek gépet is. Egyébként ha valakinek van B Commodore-ja, akkor a srácnak vannak hozzá cuccai, amik nem kellenek neki, de sajnálja kidobni őket. Ajtók, meg még pár cucc. Ha érdekelne valakit esetleg, annak majd Pü-ben küldök tel. számot.

A másnapomon az volt a legárnyékosabb hely. Úgy beálltam a francia sörtől, hogy a szemem sem bírtam nyitva tartani. Pedig este nem is voltam berúgva, de a másnap iszonyat tőle.

Ezek az Opelek már csak ilyenek. Én franciában Manta alatt aludtam, és tök jó volt, amíg fel nem ébresztett valaki, és le nem fejeltem a kocsi alját... :unsure:

Akkor már értem, miért nem hívtál tegnap...

07.05. szerda; Belcasrel, az A Manta hangja, és egyébb gyönyörűségek Ma folytatódott a túrázgatás, igaz sokkal rövidebb útra indultunk. Ám Fikusz és Maurice nem tartott velünk, mert ők a Mantát szerették volna bütykölgetni. Én már nem voltam ennyire határozott. Menni is szerettem volna, meg maradni is. Végülis a kirándulás mellett döntöttem. Két autóval mentünk, a Vectrával, aminek soffőre Szabina volt, és Pintyő Fabia-jával. Az első megállónk egy érdekes hely volt. Egy kis folyón gyalog egy íves fahídon mentünk át, és így egy sziklafal tövében álló Mária szoborhoz jutottunk, ahol friss élő és vágott virágok voltak. Innen indult felfele egy kis gyalogút, amely mellett 12 db kereszt található. A sziklafalra felérve pedig egy öreg rom található, ahonnan már látszott a belcasteli kastély. Itt megpihentünk kissé, a csajok kipihegték magukat, fényképezgettünk, majd elindultunk lefelé, és a gyalogút közben kitárgyaltuk, hogy melyik nemnek milyen elvárásai vannak a másik nemmel szemben borotválkozással kapcsolatban. :( (Tanulságos volt, este le is dúrtam a borostát a képemről B)) Leérve a fahídnál még ellőttünk pár képet, aztán irány Belcastel. Erről a faluról annyit érdemes tudni, hogy megőrizték a házakat középkori stílusúnak(1., 2., 3.). Érdekes volt ezek mellett az ódon falak mellett autóval elgurulni. Közben a falut oldalról az előbb említett kis folyócska határolja, amin sorban ívelnek át a kis gyaloghidak(1., 2.). Aztán elindultunk egy kis szerpentinen felfele, a kastélyhoz. Ennek a kastélynak a szépségén kívül még érdekessége a tulajdonosa, aki nem más, mint Zinedine Zidane. Az a terve ezzel a kastélyjal, hogy felújítattja, és szegény gyerekeket nyaraltat benne. Itt fényképezgettünk jó sokat. Annyit, hogy Lilláék gépében megtelt a film. A probléma itt kezdődött, ugyanis az a gép már egy elég ütött-kopott masina, amivel már csak a szakértők tudnak bánni, és közülünk senki sem volt az. A lényeg, hogy a filmcsere abszolult nem jött össze. Az addig bennlévőt nem sikerült előre csévélni teljesen, úgyhogy az fényt kapott, az új viszont nem akadt be, ezért a többi kép a semmibe ment. Volt is ebből vita aztán otthon. Az egész francia útjukról készült kép elszállt. Belcastelből aztán indultunk Rodezbe, ahol nagy bevásárlótúrát szerveztünk. Egyik ruhabolt a másik után. Mi Pintyővel nem különösebben voltunk bezsongva, de ha a csajoknak ez kell, hát menyjünk. Egyébként a cuccok egész jó árban vannak, pláne, ha le vannak értékelve. Hugom meghívatta magát egy nadrágra. Jól állt neki, hát megkapta. Én pedig vettem egy pólót, és egy Hawaii mintás inget, ezzel megjelölve következő külföldi utam célját. :D (ing már van, már csak egy repülőjegy és némi pénz hiányzik...) A nagy bevásárlás után irány vissza Szabináékhoz. És itt két gyanúsan mosolygós arc fogadott minket. Mint kiderült, Fikuszék életet leheltek a Mantába, és mentek is vele egy kört. Mit ne mondjak, nagyon bántam (akkor), hogy nem maradtam. Be is indították. Aprócska hibája, hogy az egyik henger ötletszerűen működik, de ki lett nyomozva, hogy csak a gyujtókábel van kitörve, egyébként a motor hibátlan. A csajok beljebb mentek, mi pedig a Manta és sör mellett beszélgettünk öten (Fikusz, Pintyő, Yannick, Maurice, és én), hogy hogyan lehetne összehozni egy francia-magyar koprodukciós társaságot. A lényeg, hogy ott olcsóbbak a szép öreg Opelek, nálunk viszont olcsóbb a munka. Tehát ők megvennék, mi felújítanánk. Ezt még a Manta talin jobban meg fogjuk dumálni, ugyanis Maurice erre a nagy eseményre hazautazik. Aztán jött Petra, és hívott minket vacsorázni. Ekkor már gyűltek a felhők az égen, érződött, hogy éjszakára már odaér az eső. Amikor elindultunk a fészertől felfele, a ház irányába, Petra az égre mutatott, mert egy lovat látott a felhőkben. És tényleg, ágasgodó ló alakja volt a felhőnek, tisztára mint a Ferrari jel. Vacsorán Céline az osztálytársai által összeírkált és rajzolt pólóban jelent meg. Ez nekünk annyira megtetszett, hogy megkértük, majd adjon nekünk egy üres fehér pólót, és mi is csinálunk neki egy hasonlót. (Ja, egyébként Céline most kezdi a gimnáziumot, és magyar nyelvet is fog tanulni, ezért ősszel hazánkba látogat.) Vacsora után kinn, a sátrak előtt dumáltunk, amíg nem jött az eső. Aztán bementünk Maurice-ékhoz, és ralli baleseteket néztünk. Ezután lefeküdtünk aludni. 07.06. csütörtök; Búcsú, ralli, és Manta Manta Ma kora délelőtt Szabina családja elindult haza. Sajnos a búcsút átaludtam. Délelőtt nem mentünk sehova, intenzív punnyadás volt a kitűzött cél. Ebéd után átmentünk Rodezbe, hogy a másnapi hosszú útra kaját vegyünk magunknak. A nagy favorit a bagett és a szörp volt. A bevásárlás után nekiestünk a szendvicsek elkészítésének. Közben Céline pólóját is razoltuk, és írtuk. A lányok idézeteket írtak rá, és virágokat rajzoltak. Én egy Manta ráját rajzoltam rá, és azt hiszem valami bölcs Tankcsapda szöveget írtam rá, míg Fikusz a kedvenc köszönését írta rá: "A Manta legyen veled!" Közben Maurice és Pintyő a GPS-be beállította a legideálisabb utat Boussac és a francia-német határ között úgy, hogy ne kelljen fizetnünk autópálya díjat. A szendvicsek elkészítése után jött a vacsora. Eddig sem kaptunk soha keveset, de a mai volt a legkiadósabb, és meg merem kockáztatni, hogy a legfinomabb. Majdnem mindenből két (néha három) adagot ettem, a többiek már azt hitték, hogy szétcsattanok. :D De azért még Francoise-zal leöblítettük egy kis hazai barackkal. :D A vacsora végén elbúcsúztunk Evelyne-től, mivel ő másnap dolgozik, amikor mi indulunk, és átadtuk ajándékunkat vendéglátóinknak, egy ötputtonyos Tokaji Aszut a Birsalmási pincészettől. Ezek után kocsiba száltunk, és irány ismét Rodez, ahol a francia rallibajnokság rodezi futamának gépátvétele folyt. Voltak ám gépcsodák! De a mi szivünk csücske egy kék fényezésű Opel Ascona volt. Én szerettem volna még faros túrbós Renault ötöst is látni, de ebben nem volt szerencsém. Ám az idő nem volt hozzánk kegyes. Ahogy el kezdett sötétedni, eleredt az eső. Az Ascona pedig erősen a közepén volt a sornak. Nem baj, bőrig ázva bár, de megvártuk, és lefényképeztük. Ami a legszebb, hogy a lányok is hősiesen tűrték az esőt, egy rossz szó nem volt, és senki sem akart azonnal hazamenni. Amint eltépett előttünk az Ascona, azonnal oszlás volt. Mi Fikusszal viszont annyira nem siettünk. Már tényleg bőrig voltunk ázva, innentől pedig már minden mindegy. A legnagyobb pocsolyáknál pedig amúgy Gene Kelly-sen elkezdtük énekelni az Ének az esőbent, össze-vissza ugrálva. A kocsikban nem is néztek hülyének minket a többiek!!! :D Még pár kép készült, majd elindultunk haza. Maurice-éknál a DVD-be valahogy bekerült a Manta Manta, német eredetiben, nagyjából egy másodperces hang elcsúszással, de minket nem érdekelt, úgyis ismerjük kivülről, a lányoknak így nagyjából mi szinkronizáltunk. A film után bevonultunk sátrainkba, és eltettük magunkat másnapra az utolsó itt töltött éjszakánkon.

Csak 4-4.30 között érek rá, mert aztán dolgom van.