Hiába, Roli mester a szavak embere. Teljesen igaza van. Azért szenvedünk, küszködünk ezekkel a vasakkal, mert ezek még autók! Ezek még szerelhetők, bátran hozzányúlhatók, és nem vesz ki mindent az elektronika a kezünk- és a seggünk alól. És ami a fő, hogy egyediségük nem a korukból fakad, hanem abból, hogy akkoriban még a gyártók nem csoportokba verődtek, és együtt fejlesztettek, hanem mindenki a saját arculatát kereste, és találta meg. Tény és való, hogy Rolival az alvázunk közös, és ezért testvérek az autóink, de ezen kívül más hasonlóságot nem nagyon lehet találni a két autó vonalvezetését illetőleg. Ma meg? Puntó, D Corsa, talán még valamelyik Szusi is nem elég, hogy egyazon alvázon van, de még megjelenésre is ugyanazok. Elveszett az egyedire való törekvés, sajnos a tucat a menő. Nem akarok én megbántani semmilyen 20 évesnél fiatalabb autót birtoklót, de szerintem azóta már ez az eszme elveszett. Akárcsak a minőségre való törekvés. A mai autók már szinte papírból vannak. Apám Szutyuki csomitetejére nem merek rátenyerelni erőből, miközben a Mantán akár ugrálhatnék is. No és persze kiváncsi vagyok, hogy húsz év múlva melyik autó nem lesz porrárohadva, mikor átlagosan öt év múlva már itt-ott jelenik meg náluk a rozsda (kivéve az alukasztnis Audik, meg a rozsdamentes Delorian, ami szintén nem mai csirke a maga 25 évével). Úgyhogy hajrá Roli mester, előre az ősök útján! :huh: