Jump to content
OPEL MAGAZIN és TUDÁSTÁR

Astra G tulajdonosok beszélgetnek erről-arról


uhuhu

Recommended Posts

Ja nem is mondtam még, hogy okt. 1-jén átléptük a 100.000. km-t. Csak gondoltam ez egy említésre méltó dolog, mert nem mindenki éli át ezt :rolleyes: Ahhoz képest hogy febr.-ban vettem 64e-rel, jún. 12-én volt 80e most meg már 100e. Ami baja volt, hogy 80e után gyújtásmodult kellett cserélni de előtte se utána se volt baja. Remélem a 120e-s nagy szervízig gond nélkül eljutunk és utána se lesz komoly baja.

Link to comment
Megosztás:

Ja nem is mondtam még, hogy okt. 1-jén átléptük a 100.000. km-t. Csak gondoltam ez egy említésre méltó dolog, mert nem mindenki éli át ezt :rolleyes: Ahhoz képest hogy febr.-ban vettem 64e-rel, jún. 12-én volt 80e most meg már 100e. Ami baja volt, hogy 80e után gyújtásmodult kellett cserélni de előtte se utána se volt baja. Remélem a 120e-s nagy szervízig gond nélkül eljutunk és utána se lesz komoly baja.

Gratula! <_< Emberesen pörögnek bele a kilométerek. :D

Link to comment
Megosztás:

Ki nem mondott, de tervezett, szándékos avultatás sajnos létezik, bár én sem hiszem, hogy ez a vezérműtengely-téma pont ebbe sorolható. Viszont elég, ha csak a sok műanyag, értelmetlenül összeépített alkatrészre gondolunk... A technológiai szint adott esetben már megvan a sokkal tartósabb, jobb alkatrészek gyártására, csak egyszerűen ez az user-en kívül senkinek nem érdeke, egyszerűen befulladna az újautó-gyártás/eladás. Az üza-fogyasztás oldaláról meg ott van az olajlobbi, hogy venné már ki magát, hogy 3-4 literekkel szaladgálnánk 100 km-en. Ahogy fentebb is említettétek, ez bizony kőkemény üzlet+a fogyasztói társadalom velejárója. :rolleyes:

Üdv!

Ez az avultatás egy érdekes dolog. Valóban ez hajtja előre az ipart, de ugyanekkor, bármilyen meglepő, ettől olcsóbbak a kocsik (ez a user érdeke is)! Ugyanis a nagy darabszám miatt drasztikusan esnek az alkatrészárak. Egy Bugatti vagy Bentley nemcsak azért drága, hogy exkluzív lehessen, hanem mert a megtervezésébe és legyártásába ugyanannyi idő / pénz / energia van befektetve, mint egy kisautóba, azonban a darabszám miatt sokkal kevesebb eladott példányra oszlik meg ez a költség. Nagyon nem mindegy, hogy egy 100000 EUR-os présszerszámmal 1000 vagy 100000 darab ajtót préselsz. Első esetben nyilván 100 EUR/db a szerszámköltség, második esetben meg 1 EUR. Ha ezt végigviszed az összes alkatrészen, máris látható, hogy fontos a nagy darabszám, amihez viszont az kell, hogy ne legyenek örökéletűek. A másik az, hogy azért a célpiacok anyagi lehetőségei alapján tervezik az autók élettartamát és szervízköltségeit. Idehaza nem az a baj, hogy drága az alkatrész illetve a szervíz, hanem az, hogy keveset keresünk és ARÁNYAIBAN drága a dolog.

Az élettartamra tervezés meg azt jelenti, hogy kitűznek egy tervezett élettartamot, mondjuk 250-300 ezer km (pl.: 30000 km/év x 10 év) és úgy próbálják méretezni az ÖSSZES alkatrészt, hogy ezt érje el. Nyilván vannak esetek, amikor ez nem úgy jön össze, ahogy szeretnék vagy a felhasználás körülményei miatt ezt jelentősen meghaladja illetve felénél széthullik. Nagyon nem mindegy pl. egy fékbetétnél, hogy 30000 km város az olyan igénybevétel, mint 100000 km autópálya. Aztán ebből születnek a legendák, hogy kinek menyit bír az adott cucc a kocsijában. És megy a haverok közötti fikázás és menőzés...

Technológiánk képes arra, hogy nagy igénybevétel mellett is nagy szervízintervallumú és normál használat mellett "örökéletű" járműveket gyártsunk, hoszin elég a busz vagy kamion iparra gondolni. Ott nagyon is megvan az, hogy egy busz motorját 1millió km-ig nem kell jóformán megbontani és a szervízintervallum sem 15000 km... De ez más árszínvonalat is jelent, amit az egyszerű felhasználó nem fog / nem akar / nem tud megfizetni. És felesleges is egy családi autónak ennyit kibírnia.

Bocsi, ha kicsit hosszú lett.

Link to comment
Megosztás:

...Ez az avultatás egy érdekes dolog...

Jól összefoglaltad, ez valóban így működik. :rolleyes: Nálunk (és a hozzánk hasonló feudális, nem valódi piacgazdaságokban) azért is speciális a helyzet, mert több generáció él velünk, akiknek a tartósság- és megbízhatóság-fogalmába nem fér bele a fenti gondolatmenet, nem beszélve a valóban fennálló aránytalan kereseti mutatókról, ahogy említed is.

Egyébként a következő évtizedek érdekesek lesznek, ugyanis a fák nem nőnek az égig - már a mostani gyártókapacitások is teljesen feleslegesek (a "válság"-tól függetlenül is), a fenntartható fejlődés teóriája bukásra ítélt. A környezeti erőforrásokat fel fogjuk élni, a károsanyag-kibocsátás témájáról is le fog vedleni a mostani marketinges maszlag (valóban életbevágó dolog lesz /bár, már most is annak kéne lenni/) - úgyhogy lehet, hogy kényszerből ugyan, de el kell indulni - esetünknél maradva - a valóban 1-2 millió km-t teljesítő autók felé, csak azt már nem lehet ilyen karvalytőke-szemlélettel kezelni...

Link to comment
Megosztás:

Jól összefoglaltad, ez valóban így működik. :rolleyes: Nálunk (és a hozzánk hasonló feudális, nem valódi piacgazdaságokban) azért is speciális a helyzet, mert több generáció él velünk, akiknek a tartósság- és megbízhatóság-fogalmába nem fér bele a fenti gondolatmenet, nem beszélve a valóban fennálló aránytalan kereseti mutatókról, ahogy említed is.

Egyébként a következő évtizedek érdekesek lesznek, ugyanis a fák nem nőnek az égig - már a mostani gyártókapacitások is teljesen feleslegesek (a "válság"-tól függetlenül is), a fenntartható fejlődés teóriája bukásra ítélt. A környezeti erőforrásokat fel fogjuk élni, a károsanyag-kibocsátás témájáról is le fog vedleni a mostani marketinges maszlag (valóban életbevágó dolog lesz /bár, már most is annak kéne lenni/) - úgyhogy lehet, hogy kényszerből ugyan, de el kell indulni - esetünknél maradva - a valóban 1-2 millió km-t teljesítő autók felé, csak azt már nem lehet ilyen karvalytőke-szemlélettel kezelni...

hát igen...

érdemes Hetesi Zsolt írásaira rákeresni a neten!

Ha csak 15%-ban van igaza, már akkor is kemény! pedig sztem nem csak 15!

Link to comment
Megosztás:

hát igen...

érdemes Hetesi Zsolt írásaira rákeresni a neten!

Ha csak 15%-ban van igaza, már akkor is kemény! pedig sztem nem csak 15!

Üdv!

Sajnos még nem volt időm elolvasni az írásokat, de a tecsövön (youtube) van egy-két interjú vele. Sajnos elég pesszimista. Sok mindenben igaza van, de én hiszek abban, hogy megtudjuk oldani a problémákat. Legfeljebb komoly áldozatok árán (nem lesz több OPC és GSI? Azért azt kétlem.) Amiben nagy vita van mindenhol, az az időpont. Az egész eljövendő válság alapját képező olajhiány pontos időpontját sem tudja senki. Mert, az olajkészlet nagysága sem ismert. Nemcsak azért, mert nem tudjuk, hogy mennyi van pontosan, hanem azért is, mert amit most nem érdemes kitermelni, az pár év múlva teljesen normális lesz. Ld.: kanadai olajpala. 5-6 évvel azalőtt mindenhol azt lehetett olvasni, hogy milyen sok, de nem éri meg foglalkozni vele, mert nagyon drága kitermelni. Aztán tavaly felment az olajár 200 USD-re, mindenki pánikolt (joggal) és pikk-pakk fejlődésnek indult Albertában az olajpalaipar. Most, hogy itt ez a gazdasági válság, megint 70 USD volt az olaj, megint nem éri meg kitermelni. De ugyanez elmondható a szibériai és óceán alatti mezőkről is.

Egyébként az energia dolgot viszonylag könnyen meg lehetne oldani, csak tudomásul kellene venni, hogy jelenlegi technológiai szintünkön az egyedüli megoldás az atomenergia nagymértékű felhasználása és a fúziós erőmű felé kell folytatni a kutatásokat. Semmi másnak nincs olyan nagy energiasűrűsége, mit ezeknek. Szerintem az a borzasztó, hogy a világ vezető államai nem bírnak pár milliárd dollárt össszeadni arra, hogy egyáltalán normális tempóban folyhassanak a kutatások, miközben bankmentésre az USA kidobott 800 mrd USD, Németország meg valami 1000 mrd. EUR-t. Jelenleg minden egyéb "zöld" energiának komoly korlátai vannak, amin nagyságrendi javulást nagyon nehéz / szinte lehetetlen végrehajtani. Mert abba is bele kell gondolni, ha elkezdünk globális mértékben energiát kivenni a szélből, tengeráramlatokból, stb. akkor ebben a nagyságrendben talán még komolyabb károkat okozunk. Ma még nincsenek igazán nagy szélerőműparkok, de most is mérésekkel lehet bizonyítani, hogy a park elején és végén lévő szélturbinák leadott teljesítménye között különbség van.

Link to comment
Megosztás:

hello

egy olyan kérdésem lenne, hogy van egy caravan astra g és a központizár motor benn van de valamiért nem működik, létezik ennek kozpontizár vezérlő egysége valahol ? az előző tulaj szerint valami hiányzik belőle lehet h pont ez az egység.. kérdés az, hogy hol található ez?

kösz

emlékezetem szerint jobb oldalt lábnál a burkolat mögött.egy fekete doboz...

Link to comment
Megosztás:

Sziasztok!

Hét végén rokonnak cseréltük az első féktárcsát és betéteket az 1.4-es G astrába. Kérdésem annyi lenne, hogy össze lehet rakni a féknél lévő rugót, ami a külső pofákat tartja a helyén, fordítva? Mivel megnéztem azóta 2 kocsit az utcán és a rugó felső halytása neki fekszik a féknyereg csúszkályának, na nekünk nem sikerült ugy berakni, mivel egyszerüen nem maradt a helyén a rugó, szinte magátol lepattant egy is pöccintésre. Lehet-e esetleg az, hogy a fékbetétek jobb-bal oldalasok, én a sajátomnál ilyent nem láttam feljelölve a betétekre, a fékek hatásfoka jónak bizonyult csere után, bár még csak a vasalás állapotában van a dolog. Ha valaki esetleg tudna ezzel kapcsolatban infót adni azt meg köszönném.

Nagyon fontos lenne a válaszotok, mivel napi használatban van az autó.

Üdv

Link to comment
Megosztás:

Atom!

Írtad, hogy a számlapot ki kell cserélni a kék led esetén mert különben zöld fényű lesz számlap, tekintve, hogy a számlap eredetileg sárga.

Ezt tapasztalatból írod, vagy csak következtetés volt?

Mert ha csak következtetés, akkor szerintem téves!

Amit mondasz az szubsztraktív színkeverés esetén igaz, azaz festékek esetén: kék festék+Sárga festék= zöld. Valóban, ez nyomtatásban ez így működik.

Itt a három alapszín: ciánkék, magenta, sárga. Ebből a három festékből kikeverhető minden szín fehér lapon, még a fekete is!

Itt igaz az, hogy ciánkék+sárga = Zöld

Fények eseten ez másként van. Ezt additív színkeverésnek nevezzük Itt a három alapszín a kék, zöld piros

Ebből a három féle színből elő állítható (azok keverésével) bármilyen színű fény (Lásd monitor működése)

A három szín együttes teljes intenzitásánál áll elő a fehér fény.

Nomármost! Mi e helyzet a színezett üvegen keresztül haladó fénnyel, mi történek vele?

A színezett üveg egy szűrő, ami úgy működik, hogy a rajta áthaladó fény csak azon összetevőit engedi át magán, ami az üveg színében is létezik.

Vegyünk egy sarkalatos példát. A lámpa fénye fehér, az üveg zöld. Ekkor csak a zöld összetevőt engedi át a szűrő, tehát a fény zöld lesz. Vagy például egy fehér papírlapon zöld filccel húzott vonal esetén azért nem látjuk zöld szűrőn keresztül a vonalat, mert csak a zöld összetevőket engedi át, ergó a lap is meg a vonal is zöld lesz a szűrőn keresztül nézve, tehát nem látható. Ilyen elven működik a sztereo szemüveg. Mindig azt a képet rejti el előlünk ami a másik szemünkhöz tartozik.

Másik példa:

Kék fényforrás, piros szűrő. Ebben az esetben a te logikád szerint a fénynek lilának kellene lenni, de nem így van.

Mivel a kék és piros is alapszín, így a piros szűrő színe nem tartalmaz kék összetevőt, ergó a kék fény nem jut át a piros szűrőn, eredmény: sötétség.

Térjünk vissza a sárga szűrős számlapra.

A sárga szín additív módon úgy áll elő, hogy a teljes spektrumból elvesszük a kéket!

Azaz, a sárga szűrőn nem megy át a kék fény! eredmény sötéség!

Persze az árnyalatokon sok minden múlik és a számlap nem tökéletesen optikai sárga, tehát a valósában az lesz, hogy a számlap jelentős mértékben fogja csökkenteni a kék fény erejét, de kék marad.

Ha jól emlékeszem erre voltam már gyakorlati hozzászólások is (kékled nagyon halvány, piros meg nem!)

Végeredmény: valóban kell számlapot cserélni, de nem azért mert zöld lesz, hanem mert sötét :rolleyes:

Link to comment
Megosztás:

Atom!

Írtad, hogy a számlapot ki kell cserélni a kék led esetén .....

Persze a gyakorlat mondhat ennek ellent, hiszen a kék led színe sem biztos, hogy teljesen(optikai) kék.

Nyilván ha egyéb színösszetevők is vannak benne, akkor ez némiképp módisíthat a végeredményen

Link to comment
Megosztás:

A vezérmű tengely töréshez vezető csavarkilazulós témához kapcsolódva, újabb kérdés, hogy melyik csavarrögzítőt tegyük a vasba.

Találtam egy ilyet. Ez alapján én a Loctite 243-at használnám.

"Minden típusú fém csavarkötéshez alkalmas. Megelőzi a vibrációnak kitett alkatrészek, például szivattyúk, motorszerelési

csavarok, sebességváltók és présgépek kilazulását. Olyan helyen javasolt a felhasználása, ahol a szétszereléshez kézi-

szerszámra van szükség, és ahol az alkatrészeket olaj szennyezi."

Szerintetek?

Link to comment
Megosztás:

A vezérmű tengely töréshez vezető csavarkilazulós témához kapcsolódva, újabb kérdés, hogy melyik csavarrögzítőt tegyük a vasba.

Találtam egy ilyet. Ez alapján én a Loctite 243-at használnám.

"Minden típusú fém csavarkötéshez alkalmas. Megelőzi a vibrációnak kitett alkatrészek, például szivattyúk, motorszerelési

csavarok, sebességváltók és présgépek kilazulását. Olyan helyen javasolt a felhasználása, ahol a szétszereléshez kézi-

szerszámra van szükség, és ahol az alkatrészeket olaj szennyezi."

Szerintetek?

Csak és kizárólag LOCTITE 243-at. Én is azzal kentem be.

Link to comment
Megosztás:

Végeredmény: valóban kell számlapot cserélni, de nem azért mert zöld lesz, hanem mert sötét :rolleyes:

Lehet, hogy a zöld jobban is nézne ki, mint a kék <_< Én a kék műszerfallal is úgy vagyok, mint a kék helyzetjelzővel: nem tetszik, zavaró.

Link to comment
Megosztás:

Na, nem bííírtam megnyugodni és tettem egy kísérletet:

rgb.JPG

ami látható:

A piros fény szinte akadály nélkül halad át,

A kék szinte egyáltalán nem.

A ciánkék viszont, eredményezhet zöldet.

Tehát a leden sok múlik, hogy milyen színtartományban van.

Szumma: Atomnak lehet igaza, és már azt is tudjuk, hogy hogyan működnek ezek a dóóóógok :rolleyes:

Link to comment
Megosztás:

Na, nem bííírtam megnyugodni és tettem egy kísérletet:

http://dl.getdropbox.com/u/1009646/opelforum/rgb.JPG

ami látható:

A piros fény szinte akadály nélkül halad át,

A kék szinte egyáltalán nem.

A ciánkék viszont, eredményezhet zöldet.

Tehát a leden sok múlik, hogy milyen színtartományban van.

Szumma: Atomnak lehet igaza, és már azt is tudjuk, hogy hogyan működnek ezek a dóóóógok <_<

zsír vonalzód van :rolleyes:

Link to comment
Megosztás:

Lehet, hogy a zöld jobban is nézne ki, mint a kék :rolleyes: Én a kék műszerfallal is úgy vagyok, mint a kék helyzetjelzővel: nem tetszik, zavaró.

Üdv!

Nem csak téged zavar a kék helyzetjelző. Nem véletlenül nem engedélyezett a hsználata. Ez is fényelmélet miatt van, ugyanis nagyon rövid a hullámhossza és egyrészt hamar elnyelődik (közelebbről lárható) másrészt az emberi szem sokkal nehezebben tud ráfókuszálni ezáltal a távolságát felmérni.

A fontos jelzések meg pont azért piroask, mert a spektrum másik oldalán helyezkedi el a piros és messziről is feltűnően látható. Érdemes kipróbálni, hogy egy piros és egy kék ledet rákötsz egy elemre, aztán leteszed a mezőn és elkezdesz tőlük távolodni. A kéket már rég nem fogod látni, amikor a piros még vígan látható.

Minden jót!

u.i.: A gyári narancssárga nagyon tetszik, ennél már csak egyet találtam szebbnek, kolléga japán f*stalicska totoja corollájának a műszerfalvilágítását. Az sima fehér, de nagyon szép, éles képet ad.

Link to comment
Megosztás:

Sziasztok! Új G Astra tulaj vagyok egy hónapja. 1999/1,6-16v Caravan.

Lenne egy kérdésem: féktárcsát cserélnék, de nem tudom a méretet. Az gondolom nem mindegy, hogy 4 v. 5 csavaros a felni. Valahol azt olvastam, hogy ha 4 csavar = nincs ABS, ha 5 = van. ez igaz? (nekem 4 csavaros, és nincs, tehát eddig akár stimmelhet is dolog...)

Van olyan márka, amit érdemes elkerülni, vagy nagyjából mindegy? Nem szeretnék a minőségen spórolni (fék esetén főleg nem), de azért a fele királyságomat sem szeretném beleborítani ebbe a cserébe.

Köszi a válaszokat!

Link to comment
Megosztás:

Sziasztok! Új G Astra tulaj vagyok egy hónapja. 1999/1,6-16v Caravan.

Lenne egy kérdésem: féktárcsát cserélnék, de nem tudom a méretet. Az gondolom nem mindegy, hogy 4 v. 5 csavaros a felni. Valahol azt olvastam, hogy ha 4 csavar = nincs ABS, ha 5 = van. ez igaz? (nekem 4 csavaros, és nincs, tehát eddig akár stimmelhet is dolog...)

Van olyan márka, amit érdemes elkerülni, vagy nagyjából mindegy? Nem szeretnék a minőségen spórolni (fék esetén főleg nem), de azért a fele királyságomat sem szeretném beleborítani ebbe a cserébe.

Köszi a válaszokat!

Nekem 4 csavar és van ABS

Link to comment
Megosztás:

Üdv!

Nem csak téged zavar a kék helyzetjelző. Nem véletlenül nem engedélyezett a hsználata. Ez is fényelmélet miatt van, ugyanis nagyon rövid a hullámhossza és egyrészt hamar elnyelődik (közelebbről lárható) másrészt az emberi szem sokkal nehezebben tud ráfókuszálni ezáltal a távolságát felmérni.

A fontos jelzések meg pont azért piroask, mert a spektrum másik oldalán helyezkedi el a piros és messziről is feltűnően látható. Érdemes kipróbálni, hogy egy piros és egy kék ledet rákötsz egy elemre, aztán leteszed a mezőn és elkezdesz tőlük távolodni. A kéket már rég nem fogod látni, amikor a piros még vígan látható.

Minden jót!

u.i.: A gyári narancssárga nagyon tetszik, ennél már csak egyet találtam szebbnek, kolléga japán f*stalicska totoja corollájának a műszerfalvilágítását. Az sima fehér, de nagyon szép, éles képet ad.

Nekem sem tetszik a kék egyébként... Idegesítő a fénye. Alapból nem szeretem a hideg színeket.

Üdv a fényelemzők klubjában :rolleyes:

Viszont az a meredek ötelet jutott eszembe, hogy kéne csinálni saját számlapot, Elég sok technikai eszköz van körülöttem, tehát lehet, hogy össze tudnám hozni (még nem gondoltam végig)

Godoltam kiszedem a régit, tanulmányozom miből van, aztán beszkennelem, hogy legyen sablon, utána jöhet a design aztán a megvalósítás. Hogy mikor lenne rá időm azt nem tudom <_<

Link to comment
Megosztás:

Na, nem bííírtam megnyugodni és tettem egy kísérletet:

rgb.JPG

ami látható:

A piros fény szinte akadály nélkül halad át,

A kék szinte egyáltalán nem.

A ciánkék viszont, eredményezhet zöldet.

Tehát a leden sok múlik, hogy milyen színtartományban van.

Szumma: Atomnak lehet igaza, és már azt is tudjuk, hogy hogyan működnek ezek a dóóóógok :rolleyes:

ne mán Free te aztán nemsemmi wagy <_<:D

Nekem 4 csavar és van ABS

Nekem is 4 sróf van és van ABS, viszont én úgy tudtam hogy az 1.4 miatt. Neked 1.8 ugye? És mégis? Há akkor min múlik? Neked hátul tárcsa van? Me mekem doboz...

Link to comment
Megosztás:

Guest
Ez a téma már lezárult.
×
×
  • Create New...

Fontos információ

Sütiket (cookies) helyeztünk el az eszközén, hogy segítsünk a webhely jobbá tételében. Módosíthatja a sütik beállításait , különben feltételezzük, hogy rendben van a folytatás.