Jump to content
OPEL MAGAZIN és TUDÁSTÁR

Motorolaj avagy ki mit és miért ezt az olajat tölti bele?


uhuhu

Recommended Posts

Annál jobb a mocinak, minél sűrűbben. Nekem sajnos legutóbbi 2-nél kimaradt, majd most extra adagot kap.

Nekem meg most a megalene maradt ki már vagy 1 hónapja, mert a felniken tároltam és véletlenül

beesett mögéjük... lusta vagyok szétpakolni őket :D De rohadjak meg, lassan muszáj lesz, mert

érezhetően visszalustult az autó, és elkezdte megint a bemelegedéskor tapasztalt fél percig apró

rángatásokat. <_< Szóval jó az a megalene... :huh:

Link to comment
Megosztás:

Ezt folyáspontnak szokták mondani (jobb olajoknál -30 alatti, pl meta speed -36fok), eddig a hőmérsékletig olyan a folyadék

állaga, amit a szivattyú még fel tud venni, és el tud juttatni a megfelelő helyekre. Ez nem jelenti azt, hogy ebben az állapotában

túlságosan jól kenne az olaj, csak hogy szállítható :D

Ez alatti hőmérsékleten bedermed, szurokszerű lesz, és az adalékok jó része is kicsapódhat.

Áhánn.

Értem.

Most közben belemerültem a dolgokba kicsit, a castrolnak nézegetem az oldalán található biztonsági adatlapokat.

Castrol Magnatec 10w-40. Első sor : szintetikus motorolaj. WTF?? Nem félszintetikus?

Dermedéspont : -33fok

Kinematikai viszkozitás : 98,34mm2/s 40fokon 14,4mm2/s 100 fokon

Nem kérdezem meg, hogy ez jó-é :D

egy kis update : ( már, akit érdekel ) olajbolt-os webshopnál más értékeket találtam, mint a gyári honlapon :D

-36fok, Viszkozitás 40°C-on: 95.3 mm2/s Viszkozitás 100°C-on: 14.3 mm2/s

Érdekes...

<_<

Tényleg, Metabond Speed 10w-40 jó lenne az esztergomilélekvesztőbe ? :lol: :huh: :D

Link to comment
Megosztás:

húha

nem akarok belefolyni mélyen, de azért az mindenképpen figyelemreméltó, hogy ha ugyanazzal a módszerrel vizsgálom két anyag tulajdonságát, akkor megegyezik a két anyag

tehát ha egy hagymát és egy szalonnát ugyanúgy egy másodperc alatt vágok el, akkor egyébb tulajdonságokban is megegyezik

érdekes dolog, azt hiszem, újra kell értékelnem a korábbi tanulmányaimat

Érzem a gúnyt.. <_<))

A kémia tulajdonségok semmit nem nyomnak a latba egy egyszerű viszkozitás mérésnél, azt hiszem, ezt mindenki belátja, még te is.

Link to comment
Megosztás:

Érzem a gúnyt.. <_<))

A kémia tulajdonségok semmit nem nyomnak a latba egy egyszerű viszkozitás mérésnél, azt hiszem, ezt mindenki belátja, még te is.

nem véletlenül van ott az a gúny

ahogy Gabi is mondta, egy szemszögből nézed a dolgot

mi van a többivel?

nem lehet egy tulajdonság alapján eldönteni, hogy jó-e a motornak

Link to comment
Megosztás:

Ha van már pozitív tapasztalatod a metával, akkor miért akarsz egy ismeretlenbe belemászni? <_<

Nekem még mindig az a bajom, hogy csak a viszkozítási oldalat nézed. Holott még sok más jellemzője is akad egy olajnak, márpedig

azok a teljesen más bázis miatt eléggé eltérőek lehetnek. Ha megnézed a szakirodalmat, az ásványi bázisnak elég nagy fontosságot

tulajdonítanak a lazább illesztésű motorokban, pl azért is, mert nagyobb nyomáson is elég stabil marad.

Én pedig abban nem értek egyet veled, hogy te folyton az mellett kardoskodsz, hogy a 10W-40 viszkozitás így meg úgy, meg hogy mindenképpen az kell a motorba, mert arra tervezték, meg hogy az jut el mindenhova... Az olaj egyéb jellemzőiről most semmi szó nem volt, a viszkozitása miatt nem gondolod kenőképesnek az 5W-40-et a motorban.

Most az, hogy hova jut el, és indítás után milyen gyorsan, az viszont a viszkozitástól függ, nem a kémiai tulajdonságoktól. És a viszkozitás mérésekor szó sincs kémiai tulajdonságokról.

Az 5W-40 gyorsabban jut el az összes kenési helyre, főleg télen, de nyáron is, ahol ugye minden másodperc számít.

Abban igazad van, hogy az ásványi olajak nyomásállósága nagyobb (mondjuk ez is ma már csak relatív, attól függ, melyik ásványi és szintetikus termékeket hasonlítjuk össze), a szintetikus testvéreik stabilabb kenőfilmet adnak, és ráadásul gyorsabban, illetve az ásványiaknál hosszabb távon képesek a feladatukat ellátni.

Szóval ha az 5W-40 nem alkalmas a motorba, az nem azért van, mert annyira eltér a viszkozitása, és nem is azért, mert az ásványi nyomásállósága nagyobb.

A szintetikus olajok összességében jobb teljesítményűek, és biztosabb kenést adnak a motornak, mint a rész-szintetikus, vagy ásványi testvéreik. í

Igaz, próbálták is ötvözni a két típus legjobb tulajdonságait, így sok 5W-30 és 5W-40 ma már Hidrokrakk eljárással készül.

igen.

Link to comment
Megosztás:

Én pedig abban nem értek egyet veled, hogy te folyton az mellett kardoskodsz, hogy a 10W-40 viszkozitás így meg úgy, meg hogy mindenképpen az kell a motorba, mert arra tervezték, meg hogy az jut el mindenhova... Az olaj egyéb jellemzőiről most semmi szó nem volt, a viszkozitása miatt nem gondolod kenőképesnek az 5W-40-et a motorban.

Most az, hogy hova jut el, és indítás után milyen gyorsan, az viszont a viszkozitástól függ, nem a kémiai tulajdonságoktól. És a viszkozitás mérésekor szó sincs kémiai tulajdonságokról.

Az 5W-40 gyorsabban jut el az összes kenési helyre, főleg télen, de nyáron is, ahol ugye minden másodperc számít.

Abban igazad van, hogy az ásványi olajak nyomásállósága nagyobb (mondjuk ez is ma már csak relatív, attól függ, melyik ásványi és szintetikus termékeket hasonlítjuk össze), a szintetikus testvéreik stabilabb kenőfilmet adnak, és ráadásul gyorsabban, illetve az ásványiaknál hosszabb távon képesek a feladatukat ellátni.

Szóval ha az 5W-40 nem alkalmas a motorba, az nem azért van, mert annyira eltér a viszkozitása, és nem is azért, mert az ásványi nyomásállósága nagyobb.

A szintetikus olajok összességében jobb teljesítményűek, és biztosabb kenést adnak a motornak, mint a rész-szintetikus, vagy ásványi testvéreik.

Igaz, próbálták is ötvözni a két típus legjobb tulajdonságait, így sok 5W-30 és 5W-40 ma már Hidrokrakk eljárással készül, és bizony jobb választások, mint sok mai 10W-40, még ha egy kicsit utána is kell töltögetni.

Szakirodalomban én a Dr. Czinege-Varga-Csizmazia dr. : Belső égésű motorok tervezése (1995) után megyek, egyetemi jegyzet. Neked milyen van Gábor?

Link to comment
Megosztás:

nem véletlenül van ott az a gúny

ahogy Gabi is mondta, egy szemszögből nézed a dolgot

mi van a többivel?

nem lehet egy tulajdonság alapján eldönteni, hogy jó-e a motornak

Gábor azzal érvelt, hogy az 5W-40 nem jó, mert nem jut el mindenhova, mert nem arra tervezték, hanem 10W-40-re.....

Na így jött ide a viszkozitás, ezért írtam be a kikeresett adatokat, és ezért nem tartozik ide a kémiai tulajdonság.

A 10W-40 rész-szint, vagy akár a 15W-40 teljesen ásványi olajokat éltetni egy 5W-40 vagy 5W-30, legalábbis HC olajjal szemben, az szerintem nem elfogadható, és szerintem a rallyra sem ásványit használnak....hiába nagy a nyomásállósága, legfeljebb a váltóban van ásványi, de az most egy más tészta.

A többi tuladonságról, úgy mint pl. stabilitás, diszpergáló-detergáló képesség, korróziógátlás, öregedésállóság ....stb. itt most szó sem lehet. Mellesleg ezekben is jobb a mai szintetikusak 95 %-a.

A motort pedig nem 10W-40 tervezték, mert a gépkönyv engedi az alacsonyabb viszkozitású olajakat, ami nem is meglepő, hiszen sarkköri télben is futnak ilyen kocsik szerintem még finnországban is.

Az én véleményem az, hogy még az X-es motorba is jó az 5W-40, ha egy jó állapotú, olajat kevésbé csipegető példányról van szó. Ezt én tapasztaltam is, mint írtam. Igaz, gondolom ellenpéldát is tudnának itt néhányan írni.

Link to comment
Megosztás:

Tényleg, Metabond Speed 10w-40 jó lenne az esztergomilélekvesztőbe ? :D

Hogyne lenne jó :lol:

Én pedig abban nem értek egyet veled, hogy te folyton az mellett kardoskodsz, hogy a 10W-40 viszkozitás így meg úgy, meg hogy mindenképpen az kell a motorba, mert arra tervezték, meg hogy az jut el mindenhova... Az olaj egyéb jellemzőiről most semmi szó nem volt, a viszkozitása miatt nem gondolod kenőképesnek az 5W-40-et a motorban.

Szakirodalomban én a Dr. Czinege-Varga-Csizmazia dr. : Belső égésű motorok tervezése (1995) után megyek, egyetemi jegyzet. Neked milyen van Gábor?

Amikor az mellett állok ki, akkor nem csak a viszkozítása miatt, holott viszkozítási osztályt emlegetek. Azért azt te is tudod, hogy ha ezt emlegetjük,

nem kell leragadni a viszkozítás szónál :D Szóval a két viszkozítási osztálynak (5W és 10W) nem csak a viszkozítása tér el (sőt, 100fokon ahogy

mondod, talán az a legkevésbé), hanem sok más fizikai és kémiai tulajdonsága is. Tény, hogy szemléletesen azt szoktam én is mondani, "túl vékony

annak a motornak", ami mögött sokminden áll, de mégsem mennék bele ennél bővebb tudományos értekezésbe, mert annyira már nem értek

hozzá, nincs belőle tudományos fokozatom :D

Jegyzet? Üvegtigrises kézmozdulat jutott eszembe, amikor Lali öregétől kérdezték, hol a WC <_< Erre való a net, a különböző szakmai cikkek,

az ide a fórumba korábban belinkelt dolgok, a szakiktól hallott dolgok, a metabondos anyagokból szedett infók, szóval van forrás bőven :P

Amúgy ha a munkám során a sulis jegyzeteimre kellene hagyatkoznom, nem itt tartanék :D

Hogy visszatérjünk az olajra: a gyakorlat már számtalanszor bizonyította be amúgy, hogy X-es motorba, főleg ha nem új állapotú, nem az 5W az

optimális osztály a motorolajból :D

és szerintem a rallyra sem ásványit használnak....

Én is azt használok, vagyis ásványi bázisú félszintetikust, és nem cserélném le semmi pénzért sem 5W-re, sem másra. ;) :huh:

(Metabond Speed 10W40)

Link to comment
Megosztás:

Ha betartod a mostanában divatba jövő 40-50e-es olajcsere periódust, és figyelembe veszed, hogy metából

csak fele flakon kell az első használat után, akkor arra is elmondható ez az intervallum <_<

Nálunk a divat 10.000 Km mert turva nagy a por......

A másik dolog meg, hogy metából a fél flakon esetleg a Matiz esetében történik ugyanis 5% arányban kell tölteni az elsô használat alkalmával, utána ha rendszeres akkor 2,5%. Az én esetemben (5L) a teljes doboz igényeltetik!!!

A harmadik dolog Slick kilôve, marad a kérdés Metabond Speed vagy Agip???

Link to comment
Megosztás:

Hogyne lenne jó :D

Amikor az mellett állok ki, akkor nem csak a viszkozítása miatt, holott viszkozítási osztályt emlegetek. Azért azt te is tudod, hogy ha ezt emlegetjük,

nem kell leragadni a viszkozítás szónál :huh: Szóval a két viszkozítási osztálynak (5W és 10W) nem csak a viszkozítása tér el (sőt, 100fokon ahogy

mondod, talán az a legkevésbé), hanem sok más fizikai és kémiai tulajdonsága is. Tény, hogy szemléletesen azt szoktam én is mondani, "túl vékony

annak a motornak", ami mögött sokminden áll, de mégsem mennék bele ennél bővebb tudományos értekezésbe, mert annyira már nem értek

hozzá, nincs belőle tudományos fokozatom :D

Jegyzet? Üvegtigrises kézmozdulat jutott eszembe, amikor Lali öregétől kérdezték, hol a WC <_< Erre való a net, a különböző szakmai cikkek,

az ide a fórumba korábban belinkelt dolgok, a szakiktól hallott dolgok, a metabondos anyagokból szedett infók, szóval van forrás bőven :D

Amúgy ha a munkám során a sulis jegyzeteimre kellene hagyatkoznom, nem itt tartanék :lol:

Hogy visszatérjünk az olajra: a gyakorlat már számtalanszor bizonyította be amúgy, hogy X-es motorba, főleg ha nem új állapotú, nem az 5W az

optimális osztály a motorolajból :D

Tudományos fokozatom nekem sincs belőle, a kenéstechinkáról annyit tanultam, amennyi a siklócsapágyak tervezéséhez elengedhetetlen (legfőképpen hidrodinamika, az olaj szempontjából a csapágyban). Meg persze a megmunkálás közbeni kenések-hűtések, de az nem ide tartozik.

Viszont 100 C-on a viszkozitásban nem tér el a két olaj, ami ugye tényleg nem nevezhető eltétérésnek, hiszen mint írtam, nagyon hasonló a kettőé.

Viszont, kérlek magyarázd el nekem, mert én meg azt nem értem, hogy mit értesz a 100 C -on ébredő fizikai és kémiai tulajdonságok eltérése alatt? Nem értem, hogy ezzel mire gondolsz.

Pontosan mely fizikai és kémiai tulajdonságokra gondolsz, amelyek ellehetetlenítik ezen olaj használatát a motorban?

Jegyzet? Hát én is sokmindent kidobtam már, de aztán meg sokszor meg is bántam. Nem kell mindent tudni, de jó, ha tudja hogy hol találja meg az ember, amit nem tud.

A jól képzett szakikat én is tisztelem, sokszor többet konyítanak hozzá, mint a gyáriak, de azért ami le van írva, arra mindíg lehet hivatkozni, főleg, ha a szerzőknek "van neve".

Link to comment
Megosztás:

Nálunk a divat 10.000 Km mert turva nagy a por......

A másik dolog meg, hogy metából a fél flakon esetleg a Matiz esetében történik ugyanis 5% arányban kell tölteni az elsô használat alkalmával, utána ha rendszeres akkor 2,5%. Az én esetemben (5L) a teljes doboz igényeltetik!!!

A harmadik dolog Slick kilôve, marad a kérdés Metabond Speed vagy Agip???

a speed az olaj

neked a metabond C adalék kell (vagy a gold? majd Gabi megmondja)

Link to comment
Megosztás:

http://www.konyvlelo.hu/index.php?art_id=9...amp;id=termekek

Erre gondoltam, a tiédről nem nagyon találtam semmi infót. Nem tudsz egy linket adni? (bár gondolom hasonló lehet az enyémhez, viszont ebben 3 oldalon le van rendezve az olaj <_< )

Szia!

Ezt a könyvet ismerem, amit belinkeltél! Sokszor láttam már boltan is, de nem akartam megvenni. Egy kicsit drágállottam. Itt még istenes ára van, én 8,5 ezerért láttam.

Nekem egy egyetemi jegyzet van, amit az említett három tanár adott ki, de 96-ban, nem jól emlékeztem.

Rákerestem a neten, de nem találtam, esetleg ha nevenként keresel rá, akkor kidob néhány mostani főiskolai jegyzetet is, mert azt találtam, de azokat nem néztem át, nem hiszem, hogy sok minden lehetne bennük a témáról.

Gondolom, a pár év múltán már nem is nyomják, vagy valamelyik másik jegyzettel vonták egybe, és más címen fut. Én jegyzetboltban szereztem be, arra biztosan emlékszem, mert kellett a laborhoz.

Viszont siklócsapágyakról rengeteget dob ki, és azok között igen sok foglalkozik tribológiával, mivelhogy szorosan összefüggenek.

De ha pusztán a tribológiára keresel rá, akkor is kidob egy csomó jegyzetet, amik nagyon értelmes dolgokat tartalmaznak, és akkor nem kell a dugattyúk anyagválasztását is végigolvasnod, hogy egy kis töredéknyi kenésről szóló humbugra bukkanj. Akkor csak a lényegre kell koncentrálnod, és hajrá! Ne sajnáld rá az időt, érdemes végigrágnod magad néhányon. Bár nem tagadom, egy kis elszántság kell hozzá, mert néha igen unalmas tud lenni.

Aztán írj akár privátban is, megdumáljuk ha gondolod!

Ha elszánod magad valamelyik átrágására, írj bátran privit, lesz majd min gondolkodnunk biztos! De ketten könnyebben megy. :huh:)

Link to comment
Megosztás:

Tápiószecső,

most keresgettem én is még egy kicsit, és találtam is, de egy bizonyos Dr. Vásárhelyi Zs. neve jelenik meg mindenhol, így nem hiszem, hogy az én több mint 10 évvel ezelőtt kiadott jegyzetemet kapni lehetne még valahol.

Én ezzel a névvel még nem is találkoztam, igaz én szerszámgépész szakon végeztem, de általános gépészet keretein belül volt bőven csapágy és kenéstechnika is. Nem ismerem ezt a nevet már, küldök linket használható mondandóval, ha gondolod.

Link to comment
Megosztás:

Tápiószecső,

most keresgettem én is még egy kicsit, és találtam is, de egy bizonyos Dr. Vásárhelyi Zs. neve jelenik meg mindenhol, így nem hiszem, hogy az én több mint 10 évvel ezelőtt kiadott jegyzetemet kapni lehetne még valahol.

Én ezzel a névvel még nem is találkoztam, igaz én szerszámgépész szakon végeztem, de általános gépészet keretein belül volt bőven csapágy és kenéstechnika is. Nem ismerem ezt a nevet már, küldök linket használható mondandóval, ha gondolod.

Ja, a továbbiakat a könyvekkel, jegyzetekkel kapcsolatban oldjuk meg privátban inkább, mert szerintem kezdjük fárasztani a többieket. Nehogy le legyünk b---va. <_<

Link to comment
Megosztás:

Még leginkább talán a Valasek : Tribológia I.-II. az , amit ajánlani merek, nekem még a kétkötetes, eredeti kiadású van meg, de lehet, hogy már csak használtkönyvesnél szerezhető be.

Viszont ezen a könyvön alapszik egy másik is, amit Törös Mihályné feldolgozott, és középiskolások számára is érthetően, könnyen dolgoz fel (állítólag, én nem ismerem ezt az új kiadást).

Ez az:

http://morokonyv.hu/Tribol%C3%B3gia/4949/26/187

Gondolom, hogy nem olyan alapos, és minden részletre kiterjedő, de azért nem lehet rossz.

Link to comment
Megosztás:

Az olajcserének miköze a porhoz? <_<

Szakmailag nem tudnám alátámasztani. Azt tudom, hogy itt mindenki a porra fogja a dolgot. Minden szerelô 10-15 ezret mondd. Ugy tudom, hogy a finom-finom por átjuthat a szürôn s károsíthatja az olaj minôségét. Ha hüjeseg akkor elnézést kérek...igérem holnap utána érdeklôdöm s tájékoztatlak!

Link to comment
Megosztás:

Lehet bármeddig vitatkozni az olajon , úgysem fogtok megegyezni mindenkinek más a tapasztalata, más szakirodalmat olvasott...stb. Én azt látom logikusnak hogy a kopottabb motorba nagyobb viszkozitású olaj kell, mert az jobban tömit. Viszont nehezebben folyik. Márha szentirásnak vesszük azokat a tulajdonságokat, amikkel egy gyártó felruházza a termékét. Az biztos hogy a régi márkanév valamilyen szinten garanciát jelent a minőségre. De ez olyan mint az autó, kinek milyen van arra esküszik, a többi szar, vagy legalábbis roszabb mint az övé. <_<

Link to comment
Megosztás:

Guest
Ez a téma már lezárult.
×
×
  • Create New...

Fontos információ

Sütiket (cookies) helyeztünk el az eszközén, hogy segítsünk a webhely jobbá tételében. Módosíthatja a sütik beállításait , különben feltételezzük, hogy rendben van a folytatás.