Astra555 Elküldve November17, 2013 Megoszt Elküldve November17, 2013 Nalam a gyari 60 Ah-as akku es a generator is koszonik jol vannak 270ezer km utan. Gondolom nem 1.9-es dízeled van. Link to comment Megosztás: More sharing options...
csaba66 Elküldve November17, 2013 Megoszt Elküldve November17, 2013 Gondolom nem 1.9-es dízeled van. Nem, 1.7-es dizel. Link to comment Megosztás: More sharing options...
Astra555 Elküldve November18, 2013 Megoszt Elküldve November18, 2013 Nem, 1.7-es dizel. Ez sajnos az 1.9-esek kiváltsága. Hogy miért, nem tudom.... Link to comment Megosztás: More sharing options...
csaba66 Elküldve November18, 2013 Megoszt Elküldve November18, 2013 Ez sajnos az 1.9-esek kiváltsága. Hogy miért, nem tudom.... Nem csak 1.9-esek irtak itt generator problemakrol... Link to comment Megosztás: More sharing options...
Frankie64 Elküldve November18, 2013 Megoszt Elküldve November18, 2013 Nem csak 1.9-esek irtak itt generator problemakrol... Nekem 1,7-s van, mindjárt nyolc éves 200 kilót épp elkerültük. Augusztusban vettem ki a gyári akksit, de azóta is zöldben világít a szeme a garázsban, 2005 52 heti. Mikor vettem az autót 2,5 éve, előtte csinálták a generátort, én nem sokkal utána cseréltettem szimeringet benne, mert volt egy kis olaj szivárgás, hosszabb utak után egy pár csepp a kocsi alatt. Még itt a fórumon kaptam segítséget méret ügyben. Azóta kb 30k ment az autóba, és dióda csere az akksival egy időben. Lehet, hogy neked szerdai a generátorod, a tönkremenősek meg péntekiek, vagy hétfőiek :D Link to comment Megosztás: More sharing options...
grep Elküldve November18, 2013 Megoszt Elküldve November18, 2013 Van itt valakinek quickheat elektromos kiegészítő fűtése? Érdekelne, hogy milyen? Lenne lehetőségem ilyet elég nyomott áron venni, és ha jó dolog, megvenném :) Link to comment Megosztás: More sharing options...
Astra555 Elküldve November18, 2013 Megoszt Elküldve November18, 2013 Nekem 1,7-s van, mindjárt nyolc éves 200 kilót épp elkerültük. Augusztusban vettem ki a gyári akksit, de azóta is zöldben világít a szeme a garázsban, 2005 52 heti. Mikor vettem az autót 2,5 éve, előtte csinálták a generátort, én nem sokkal utána cseréltettem szimeringet benne, mert volt egy kis olaj szivárgás, hosszabb utak után egy pár csepp a kocsi alatt. Még itt a fórumon kaptam segítséget méret ügyben. Azóta kb 30k ment az autóba, és dióda csere az akksival egy időben. Lehet, hogy neked szerdai a generátorod, a tönkremenősek meg péntekiek, vagy hétfőiek :D Nekem nincs semmi gondom a generátorral. Egyszer szívatott meg, 200 km volt hazáig az út. Végülis 5-ször cseréltünk akksit (éjszaka, szakadó esőben, vagyis még jobban terhelni kellett az akkut). A végén már gyorsabban ment mint a Red Bullnak egy kerékcsere. Éppen az "előírt" 80 ezres távnál volt ez. Jelenleg 100 ezer van benne, és azóta eltelt 1,5 év. Kollégámnak ( Vectra C) most kb. 300 ezer van benne, neki már 2x játszotta el, úgy, hogy 160 ezer körül vette az autót. Van egy olyan sejtésem, hogy az 1.9-es Fiat-GM motor és abba a Denso generátor került. Az meg ezek szerint nem bírja a gyűrődést sokáig. Egyébként, ha olasz, akkor annak örülnék, ha szerdai lenne.... . :D Sajnos kevés az 1.9 tulajdonos itt, így nem tudunk annyira erről a hibáról. A Vectra B-ben jóformán azt sem tudtam hol a generátor, 260 ezerrel adtam el, és soha semmi gond nem volt vele. Link to comment Megosztás: More sharing options...
koco Elküldve November18, 2013 Megoszt Elküldve November18, 2013 Talán már írtam, de most nem találom: szerelő ismerősöm mondta, hogy több esetben is a generátortól kiinduló tápkábel saruzása a ludas. Az egy sima, vezetékre préselt saru, ami a préselésnél kilazulhat, és emiatt a termelt áram egyre jelentősebb része alakul át hővé. A rendszernek persze szüksége van az áramra, a generátor/diódasor ezért állandóan 100%-os üzemel, ami miatt hamarabb kimúlik valamelyik (szerencsésebb esetben az olcsóbban cserélhető diódasor). Nekem ipari pákával lett a saru megforrasztva (az eredeti préselés hibátlan volt, az lett befolyatva, megerősítve), most 90 ekm van benne, semmi panasz. Z19DT motor Link to comment Megosztás: More sharing options...
Astra555 Elküldve November18, 2013 Megoszt Elküldve November18, 2013 Talán már írtam, de most nem találom: szerelő ismerősöm mondta, hogy több esetben is a generátortól kiinduló tápkábel saruzása a ludas. Az egy sima, vezetékre préselt saru, ami a préselésnél kilazulhat, és emiatt a termelt áram egyre jelentősebb része alakul át hővé. A rendszernek persze szüksége van az áramra, a generátor/diódasor ezért állandóan 100%-os üzemel, ami miatt hamarabb kimúlik valamelyik (szerencsésebb esetben az olcsóbban cserélhető diódasor). Nekem ipari pákával lett a saru megforrasztva (az eredeti préselés hibátlan volt, az lett befolyatva, megerősítve), most 90 ekm van benne, semmi panasz. Z19DT motor Ránézek erre. Csak azt nem értem, hogyha ez kilazul és gallyra vágja a diódasort, akkor valójában csere után miért megy el újabb 80-100 ezret? Link to comment Megosztás: More sharing options...
orlix Elküldve November18, 2013 Megoszt Elküldve November18, 2013 Ránézek erre. Csak azt nem értem, hogyha ez kilazul és gallyra vágja a diódasort, akkor valójában csere után miért megy el újabb 80-100 ezret? Ha forrasztani kell, akkor azt is csak ólommentes forrasztóónnal szabad, mint a CIM modult. Nem mondom 100%-ra, de talán azért, mert a hideget az ólmozott forrasztóón nem szereti, és lehet elenged, vagy egyszerűen elpárolog az ólom, nem tudom. Link to comment Megosztás: More sharing options...
grep Elküldve November18, 2013 Megoszt Elküldve November18, 2013 Ha forrasztani kell, akkor azt is csak ólommentes forrasztóónnal szabad, mint a CIM modult. Nem mondom 100%-ra, de talán azért, mert a hideget az ólmozott forrasztóón nem szereti, és lehet elenged, vagy egyszerűen elpárolog az ólom, nem tudom. Azért érdemes ólommentessel, mert annak az olvadáspontja 30-40 fokkal magasabb, így nehezebben olvadhat ki. A CIM-et meg azért érdemes azzal forrasztani, mert a nyákot a gyárban is azzal forrasztják (tömeggyártásban már jó pár éve csak ólommentes használható) és az ólmos és az ólommentes forraszanyag nem szereti egymást. Amúgy az ólommentes ridegebb rögzítést ad, így könyebben törik. Link to comment Megosztás: More sharing options...
Astra555 Elküldve November18, 2013 Megoszt Elküldve November18, 2013 Ha forrasztani kell, akkor azt is csak ólommentes forrasztóónnal szabad, mint a CIM modult. Nem mondom 100%-ra, de talán azért, mert a hideget az ólmozott forrasztóón nem szereti, és lehet elenged, vagy egyszerűen elpárolog az ólom, nem tudom. Gondolom azért, mert a gyár is azt használt anno és nem jó, ha a kettő keveredik. Környezetvédelmi szempontból meg sok különbség nincs, mert az ólommentesben meg talán cián van. :D Link to comment Megosztás: More sharing options...
grep Elküldve November18, 2013 Megoszt Elküldve November18, 2013 Környezetvédelmi szempontból meg sok különbség nincs, mert az ólommentesben meg talán cián van. :D Nincs cián a forrasztóanyagban. Több fajta összetétetű ólommentes forrasztóanyag van, de cián egyikben sincs. Nem tudom, honnan vetted ezt. Link to comment Megosztás: More sharing options...
csaba66 Elküldve November18, 2013 Megoszt Elküldve November18, 2013 Az egy sima, vezetékre préselt saru, ami a préselésnél kilazulhat, és emiatt a termelt áram egyre jelentősebb része alakul át hővé. A rendszernek persze szüksége van az áramra, a generátor/diódasor ezért állandóan 100%-os üzemel, ami miatt hamarabb kimúlik valamelyik (szerencsésebb esetben az olcsóbban cserélhető diódasor). Ha nem zarlat van, "csak" rossz csatlakozas, akkor az aram nem no meg, csak nagyobb feszultseg tartozik hozza a generator kimeneten. Igy bar a terheles nagyobb, ez a diodakat me'g onmagaban nem zavarna, mert csak az aramra erzekenyek, es persze a homersekletre. Igy vegso soron a meleg tesz be a diodaknak, vagy akar a feszultsegszabalyzonak. Link to comment Megosztás: More sharing options...
juve60 Elküldve November19, 2013 Megoszt Elküldve November19, 2013 üdv szivargyújtó aljzattal mit lehet csinálni ?? szinte az összes szivargyújtódugó kiesik belőle,egy kis rázkódás és már kinn is van lehet ezt cserélni ?? thx az jól látom hogy a csomagtartóban lévő biztositékoknál van a szivargyújtóé ? Link to comment Megosztás: More sharing options...
Cserenkov Elküldve November20, 2013 Megoszt Elküldve November20, 2013 Vegyünk egy egyszerű példát: Egy vízcsapon keresztül egy hordót szeretnének megtölteni. A csapot tökig megnyitva állandó hálózati nyomás mellett 10liter folyik ki belőle percenként. A hordónak hiába van jó nagy szája, amin keresztül 100 litert is bele lehetne engedni percenként, nem fog gyorsabban megtelni. És attól sem fog gyorsabban folyni a csapból a víz, ha 50 literes hordó helyett 200 literes hordót szeretnék megtölteni. Mint ahogy attól sem függ a csapból kifolyó víz mennyisége időegység alatt, hogy utána abból a hordóból milyen gyorsan tudom kiborítani a vizet. Nincs igazam? Link to comment Megosztás: More sharing options...
csaba66 Elküldve November20, 2013 Megoszt Elküldve November20, 2013 Vegyünk egy egyszerű példát: Egy vízcsapon keresztül egy hordót szeretnének megtölteni. A csapot tökig megnyitva állandó hálózati nyomás mellett 10liter folyik ki belőle percenként. A hordónak hiába van jó nagy szája, amin keresztül 100 litert is bele lehetne engedni percenként, nem fog gyorsabban megtelni. És attól sem fog gyorsabban folyni a csapból a víz, ha 50 literes hordó helyett 200 literes hordót szeretnék megtölteni. Mint ahogy attól sem függ a csapból kifolyó víz mennyisége időegység alatt, hogy utána abból a hordóból milyen gyorsan tudom kiborítani a vizet. Nincs igazam? Teljesen igazad van, mar csak az a kerdes, miert ide irod ezt :) Ha az akkuk toltesevel kapcsolatban, akkor az analogia nem jo, mert az akku nem egy "jo nagy szaju" hordonak felel meg. Hordoknal meg lehet csinalni, hogy merettol fuggetlenul egyforma a nyilasuk, de az akkuknal ez gyakorlatilag nem valosul meg (es nem is cel). A kisebb kapacitasu akku egy kisebb meretu es nyilasu hordonak felel meg, a kapacitas novelesevel pedig no a nyilas is. Ha pedig nem nagy a nyilas, akkor rogton fugg a csapbol kifolyo viz mennyisege a nyilas meretetol, akarcsak a kiontesi sebesseg. Link to comment Megosztás: More sharing options...
Cserenkov Elküldve November20, 2013 Megoszt Elküldve November20, 2013 Ha pedig nem nagy a nyilas, akkor rogton fugg a csapbol kifolyo viz mennyisege a nyilas meretetol, akarcsak a kiontesi sebesseg. Persze. Pont ez a lényeg! Ha kicsi a nyílásod, akkor sem tudsz 10 liter/percnél többet átengedni a csapon. Sőt, csak kevesebbet. Bármekkora a nyílásod, a csap kapacitásánál többet nem tudsz átengedni. Link to comment Megosztás: More sharing options...
csaba66 Elküldve November20, 2013 Megoszt Elküldve November20, 2013 Persze. Pont ez a lényeg! Ha kicsi a nyílásod, akkor sem tudsz 10 liter/percnél többet átengedni a csapon. Sőt, csak kevesebbet. Bármekkora a nyílásod, a csap kapacitásánál többet nem tudsz átengedni. Igy van, de a generator nem csap, tul lehet terhelni. Bar ahogy mar tobb korben is kiderult, nem maga a generator szokott az aldozat lenni, hanem a diodak, oket pedig plane tul lehet terhelni, ha nagyobb aramot nyomunk at rajtuk, mint amekkorara meretezve vannak. Link to comment Megosztás: More sharing options...
Rockford Elküldve November20, 2013 Megoszt Elküldve November20, 2013 Igy van, de a generator nem csap, tul lehet terhelni. Bar ahogy mar tobb korben is kiderult, nem maga a generator szokott az aldozat lenni, hanem a diodak, oket pedig plane tul lehet terhelni, ha nagyobb aramot nyomunk at rajtuk, mint amekkorara meretezve vannak. De a számítógép vezérli az aktuális gerjesztő árammal, hogy mekkora legyen a töltőáram, azaz ami a diódákon "átfolyik"! Link to comment Megosztás: More sharing options...
csaba66 Elküldve November21, 2013 Megoszt Elküldve November21, 2013 De a számítógép vezérli az aktuális gerjesztő árammal, hogy mekkora legyen a töltőáram, azaz ami a diódákon "átfolyik"! Nem az aramot szabalyozza, hanem a feszultseget (ahogy arra a neve is utal), az aram pedig a fogyasztokon mulik (es nem is tudja az ECU, hogy eppen mennyit ad le a generator). Persze tudhatna, ha nagyon kene valamihez, de ha az aram atlep egy adott erteket, attol a dioda nem hal meg rogton, igy nem kell azonnali beavatkozassal korlatozni. De nagyobb aramnal jobban melegszenek a diodak, ami az elettartamukat csokkenti, aztan egyszer csak bele is halnak egy ilyen nagyobb aramu szakaszba. Link to comment Megosztás: More sharing options...
Rockford Elküldve November21, 2013 Megoszt Elküldve November21, 2013 ,,....,,......Nem az aramot szabalyozza, hanem a feszultseget (ahogy arra a neve is utal), az aram pedig a fogyasztokon mulik....." Ennyire azért nem elválasztható az áram és feszültség! Egy adott fogyasztón (legyen az egy akkumulátor vagy egy izzó lámpa) átfolyó áram erőssége függ a rajta eső feszültségtől. Továbbá a forgó rész körül kialakuló mágneses tér -aminek nagyságát a gerjesztő áram határozza meg, az, ami meghatározza a álló részben kialakuló feszültséget. Márpedig egy adott ellenállás értékű fogyasztón átfolyó áram erőssége függvénye a kapcsain eső feszültségnek. Tehát a feszültséggel...igazából az áramot szabályozod. Gerjesztő áram-gerjesztő feszültség....vagy töltő áram-töltő feszültség egymástól nem elhatárolható dolgok. ,,...de ha az aram atlep egy adott erteket, attol a dioda nem hal meg rogton, igy nem kell azonnali beavatkozassal korlatozni...." A dióda nem egy bizti, hogy elszálljon védelem gyanánt, bár tény, hogy van egy ilyen tulajdonsága egy adott nagyságú áram érték felett (de itt már a hővé alakuló teljesítményről beszélünk, ami megint csak más tészta). A diódák itt a forgó mágneses tér és az álló tekercsben kialakuló váltakozó feszültséget egyenirányítják. Bár gondolom, ezeket mind Te is tudtad, így inkább csak a pontosság kedvéért írtam le a fentieket. Link to comment Megosztás: More sharing options...
csaba66 Elküldve November21, 2013 Megoszt Elküldve November21, 2013 ,,....,,......Nem az aramot szabalyozza, hanem a feszultseget (ahogy arra a neve is utal), az aram pedig a fogyasztokon mulik....." Ennyire azért nem elválasztható az áram és feszültség! Egy adott fogyasztón (legyen az egy akkumulátor vagy egy izzó lámpa) átfolyó áram erőssége függ a rajta eső feszültségtől. Továbbá a forgó rész körül kialakuló mágneses tér -aminek nagyságát a gerjesztő áram határozza meg, az, ami meghatározza a álló részben kialakuló feszültséget. Márpedig egy adott ellenállás értékű fogyasztón átfolyó áram erőssége függvénye a kapcsain eső feszültségnek. Tehát a feszültséggel...igazából az áramot szabályozod. Gerjesztő áram-gerjesztő feszültség....vagy töltő áram-töltő feszültség egymástól nem elhatárolható dolgok. ,,...de ha az aram atlep egy adott erteket, attol a dioda nem hal meg rogton, igy nem kell azonnali beavatkozassal korlatozni...." A dióda nem egy bizti, hogy elszálljon védelem gyanánt, bár tény, hogy van egy ilyen tulajdonsága egy adott nagyságú áram érték felett (de itt már a hővé alakuló teljesítményről beszélünk, ami megint csak más tészta). A diódák itt a forgó mágneses tér és az álló tekercsben kialakuló váltakozó feszültséget egyenirányítják. Bár gondolom, ezeket mind Te is tudtad, így inkább csak a pontosság kedvéért írtam le a fentieket. Nem elvalaszthato dolgok, de ha egy adott feszultseget tartunk, akkor az aram az eppen aktualis fogyasztokon mulik. Es ha minden mas azonos, csak az akkut csereljuk ki egy nagyobb kapacitasura, akkor ugyanabban a szituacioban nagyobb lesz az aram, amig az akku toltodik. Ez egy pofon egyszeru teny, nem erdemes vitatni, bar termeszetesen lehet... Azzal sem erdemes foglalkozni, milyen modon tortenik a szabalyozas, mert csak bonyolitja a megertest; a lenyeg a fenti, igen egyszeru osszefugges. A diodak nyilvan egyeniranyitanak, csak azt kell latni, nem mindegy, mekkora aramot. Amit tudunk, az az, hogy egyeseknel a diodak neha meghalnak, pedig nem igazan kene nekik. Lehet, hogy eppen beteg peldanyok, bar ennek ellentmond az, hogy valakinel kb. 80e kilometerenkent ismetlodik a dolog. Igy gyanus, hogy valami egyeb baj van, tulterhelodnek a diodak. Ez lehet attol, hogy egy rossz csatlakozas miatt melegebb az egesz kornyek a kelletenel, vagy a tervezettnel nagyobb aramok miatt melegebbek a diodak. Lehetnek tovabbi okok is, mondja barki, ha tud ilyet; en pillanatnyilag a fent emlitetteket tudom elkepzelni. Link to comment Megosztás: More sharing options...
Rockford Elküldve November21, 2013 Megoszt Elküldve November21, 2013 ''....Es ha minden mas azonos, csak az akkut csereljuk ki egy nagyobb kapacitasura, akkor ugyanabban a szituacioban nagyobb lesz az aram, amig az akku toltodik...." Miért is? Nagyobb akkumulátor kapacitás több, egymással párhuzamos cellát jelent. Ergo nő a belső ellenállása! Na most....ugyan akkora kapocs-/töltő feszültség esetén (fokozott gázképződési feszültségszint alatt) dupla akkora belső ellenállás mellett fele akkora lesz az átfolyó áramerősség. :) Link to comment Megosztás: More sharing options...
grep Elküldve November21, 2013 Megoszt Elküldve November21, 2013 Miért is? Nagyobb akkumulátor kapacitás több, egymással párhuzamos cellát jelent. Ergo nő a belső ellenállása! Na most....ugyan akkora kapocs-/töltő feszültség esetén (fokozott gázképződési feszültségszint alatt) dupla akkora belső ellenállás mellett fele akkora lesz az átfolyó áramerősség. :) Ugyanolyan technológiával készült nagyobb kapacítású akkumlátornak általában KISEBB a belső (soros) ellenállása, mint egy kisebb kapacításúnak. Ezért lehet egy nagyobb kapacítású akkumulátorból pl. nagyobb indítóáramot kivenni. Link to comment Megosztás: More sharing options...
Recommended Posts