Teszt - Opel Vectra C 1.9 cdti

Készült: 2005. máj. 24. kedd, 10:44

Utolsó frissítés: 2014. január 16. csütörtök, 08:06

Egy borongós hétfő délelőtt egy nyilatkozat aláírása, a személyim és a jogosítványom fénymásolása után már át is vehettem a gépet. Egy metálfekete, négyajtós, 150 lóerős diesel Vectrát comfort felszereltséggel.

Kívülről kifogástalanul nézett ki az autó, és a gyári alufelnik is jól mutattak rajta. A metálfekete tényleg jól állt az autónak, de így az autómosás kész rémálom, pláne napon. Beülve már nem volt ennyire egyértelmű a helyzet. A műszerfal túl szögletes (szerintem nagyon volkswagenes), az anyaga pedig ránézésre kritikán aluli, de azért tapintásra nem olyan rossz. Az ajtókon nagyon kevés volt a kárpit, és az is az üléseken található durva szövet, a kilincs pedig krómozott műanyag. A következő meglepetés akkor ért, mikor megfogtam a kormányt.

Többször is megnéztem, hogy valóban bőr kormányt markolok-e, vagy egy Suzuki kormányt (pláne, hogy előtte egy kombi H Astrát teszteltünk, amiben nagyon király a kormány). Miután alaposan tanulmányoztam a belső teret, hamar megtaláltam a megfelelő üléspozíciót a szerintem túl keményre tömött ülésben, és ezt segítette a négy irányban állítható kormány. Indulás után azonnal feltűnt, hogy az Astrában megszokott irányjelző kar található itt is. Helyhiányban nem szenvedtünk, pedig én voltam a legkisebb a csapatban.

A motor hidegen kicsit hangosan járt, de fél perc alatt elcsendesedett. A hatfokozatú váltó kicsit bizonytalanul kapcsolható, de hamar meg lehetett szokni, és a hatodik fokozat nem a fogyasztás csökkentésére van. Az autó gyorsulása valami szenzációs. Bár mikor kettesbe váltottam, kicsit megtorpant az autó, és talán csak ez az oka annak, hogy egy GSI Astra –igaz nehezen- le tudott gyorsulni. A száguldásnak 200 km/h körül ér véget. A futómű már nem tetszett ennyire egyértelműen, bár az útfogással nem volt gond, de a hátsó traktus hajlamos volt rosszabb minőségű kanyarokban kicsit hintázni. A fék nagyon jól adagolható és meggyőzően fog. A fogyasztás körülbelül 6,5 literre jött ki, a 800 kilométeres tesztúton, ami a sok padlógázas gyorsulás mellett nem is sok.

Legfontosabb felszereltségek: digit klíma, esőérzékelős ablaktörlő, első elektromos ablakok, motorosan állítható és behajtható tükrök, tempomat, állítható könyöktámasz. Amit nem értettem, hogy egy hétmilliós autóban miért nem volt hátul is elektromos ablakemelő?

Végszó: pár negatívumtól eltekintve nagyon tetszett az autó, de vesztemre egy GTS-el vittek haza, ami még szebb és a futóműve is tökéletes. Bár menyasszonyom egyértelműen a kombi H Astra mellett tette le a voksát.