Manager Úr Öltönye - Opel Signum 2.8 V6 Turbo

Szinte a szemem előtt lebeg a kép, ahogy az Opel mérnökei és a PR osztály összedugja a fejét, hogy kell nekünk egy olyan autó, amit könnyen és olcsón elő tudunk állítani, de a felső kategóriát kell megcélozni vele, hogy a Manager urak is Opellel járhassanak. Hasonló ötlet talán a B Senator megszületése idején lehetett az Opelnél és annak a történetét sajnos ismerjük.

Le kell, hogy szögezzem sosem voltam egy C Vectra rajongó, és mint ismeretes a Signum a C Vectra testvére, így nagy várakozással vettem át a kulcsokat egy péntek délután Donát cimborámtól, aki kölcsön adta az épp eladó sorba került faceliftes Signumját egy hétvégére, hogy nyugodtan menjek ki vele a legendák találkozására a Hungaroringre. A tulajdonos nagy C vectra rajongó hírében áll, birtokában is van egy megvadított GTS-nek, amiről majd a későbbiekben beszámolunk.

Az autóról tudni kell, hogy egy 2005-ös 2.8 V6 Turbó a gyári 250 lóerejével, automata váltójával és full extrás felszereltségével. Maga mögött hagyott már 260.000 km-t ami az autó belterén szinte nem is látszik. A bőr szép állapotban van, nincs kirepedezve. Hibát itt ott lehet találni, de ahogy mondani szokás, nem új autóról van szó.

Gyors elköszönés a tulajtól, aki a lelkemre kötötte, hogy szóljak, ha hazaértem, mert kíváncsi a benyomásaimra – vagy csak izgult az autó miatt :-). Az első pár kilométeren figyeltem minden részletre, legyen kinyitva a tetőablak, szépen szóljon a zene és minden egyéb, ami kell egy péntek délutáni hazaúthoz az M0 úton…a tetőablak telitalálat, minden autóban alapfelszereltségnek kellene lennie. Motoros nyitású, többféle variációban nyitható, a zene nagyon szépen szól a benne hagyott DJ Bobo CD ellenére is (bevallom elkapott a nosztalgia és végig azt hallgattam) a bőrülés nagyon kényelmes, az automata váltó észrevétlenül tette a dolgát.

Kicsit még ingerszegénységig hajlóan tespedős és nyugodt utam volt, amíg egy kósza gondolat hatására ki nem próbáltam mit is tud egy ilyen signum a tökéletes kényelmen túl. A gázpedál határozott lenyomására nagyon szépen és egyenletesen elkezd húzni az autó, de még így is bolond biztosnak érzi az ember az orra előtt levő 250 lóerőt. Miután egy kicsit összeszoktunk nem bírtam magammal és kénytelen voltam a műszerfalon szerényen meghúzódó SPORT gombot megnyomni. Nem is tudom, hogy írtam. Talán ingerszegény és nyugodt? Minden elmondható a tapasztaltakra csak ez nem. Vaddisznóként tör előre a fekete signum a váltó nagyon szépen engedi, hogy pörögjön a motor, talán még túl érzékeny is a gázpedál minden mozdulatra. Érezni, ahogy az embert belenyomja a 250 lóerő a bőr recaro fotelekbe. Kicsit, mint amikor a manager Úr hétvégére ledobja öltönyét és elengedi magát úgy Isten igazából. Ez az élmény mosolyt csal mindenki arcára bármit is keres az Opelben.

Egy kis teszt után az ember kikapcsolja a sport üzemmódot és szépen csendben továbbautózik a naplementébe. Talán ilyen egy idilli kép egy turbós Signummal. Nos változott-e a véleményem? Igen! A Signum egy nagyon jól kitalált szép és nagy autó. Lehet, hogy kicsi a csomagtere, lehet, hogy nagyobb a lábtér hátul, lehet nézegetni, hogy mire is jó az a bizonyos nagy műanyag doboz a hátsó ülések között, de nem erre való. Arra tökéletes, hogy egy megfizethető áru a felsőkategóriát célzó autó kényelmében, stílusosan (igen egy félig C Vectra is lehet az) közlekedjünk, és ha akarunk még adrenalinban gazdag perceket is szerezhetünk magunknak. Az emberek nagyon megnézik, mindenhol és aki nem ért hozzá nem is gondolná. hogy ez „csak” egy megfizethető áru Opel.

Írta: opelforum.hu

Signum tulajdonosa: Mc-elek