Utolsó frissítés: 2016. december 16.
Biztosan sokan emlékeztek a piros kis Corsa-ra, amit már 2 km-ről hallottatok, hogy jön. Recsegett, durrogott, nem az a szolíd hangú autó volt. Tomi egy igazán ritka autóra tett szert, de, hogy mennyire ritkára? Olvasd tovább is kiderül!
Hol is kezdjem a kis Opelos sztorimat…
Igazából mondhatom, hogy Opelban nőttem fel. Apám nagyon szeretett Asconáján tanultam meg vezetni. Nagyon extrás Ascona volt… Már fordulatszám mérős és 5 sebességes meg minden kiskutya füle, de nem volt gyenge sem… 1.8-as volt, repült mint az álom.
Amikor a kis drága Asconánk lecserélésre került, Édesapám hugáéknál lett új helye, nekünk meg kellett egy kis autó. Persze nem lett más, hát mi is lett volna? Természetesen Opel!
Szóval a kis faceliftes 1.0 Twinport Corsa meglátta a napvilágot és újonnan megvásárolták a szüleim.
Ekkor még nem gondolták mi lesz belőle… Sokáig olyan is maradt ahogy kijött a gyárból, míg azt a bizonyos kulcsot nem én dugtam bele a gyújtáskapcsolóba. Elkezdődött…
Először egy kis szolid kipufogó, felni, kis csüccs, lámpa cserék össze-vissza…
Majd követte másik felni, jobb futómű és a többi, ahogy a nagykönyvben meg van írva, nem részletezném, így is hosszú olvasmány lesz.
Elég sok minden megéltem a kis piros ezressel, hol jót, hol rosszabbat. Amikor már igencsak benne voltam a dolgokban bejött minden autó buzi félelme… Elvették a forgalmit…5 hónap viaskodás a rendőrséggel, sok szopás és pénz, de a forgalmi újra nálam volt. NKH szigorított vizsga keretében a forgalmiba bekerült az állítható magasságú futómű, megnyugodtam én is, hogy legalább ezért nem tudnak szólni…A falazott lökhárítók is lecserélődtek, illetve a 17”-os felnit 14”-os váltotta, kicsit gokartos feeling lett.
Kicsit élveztem még az autót, de azért csak megfogalmazódott bennem a kérdés, hogy kellene bele egy erősebb motor. Nem voltam bátor hozzá, féltem a hatóságtól, így hát ez elmaradt… Nem volt mit tenni, le kell cserélni egy erősebbre.
Mint ilyenkor mindenki, óránként frissítettem az összes oldalt ahol autót árulnak, kívülről fújtam az összes eladó autót.
Szégyen vagy sem, őszintén megmondva nem nézegettem Opelt… Vagyis de, de inkább álmodoztam… Álom maradt C Corsásként a C Corsa GSi, mert csak lepukkant szarokat találtam… A másik véglet meg az, hogy szerettem volna egy erős autót ami pakolható is és itt most nem egy kombiról beszélek. Ha találtam volna jó állapotú benzines B Combot, most valószínű abban ülnék, mert még mindig vágyam egy B Combo, amibe beleejtettek egy C20NE-t vagy esetleg egy C20XE-t. Ami késik nem múlik…
Közben becsúszott nekem egy kihagyhatatlan ajánlat, nem hagyhattam elmenni és nagyon örülök, hogy nem is hagytam. Ez az ajánlat a főnököm egyik autója volt (munkahelyem egyik céges autója), ami évek óta szaladgálós autó volt. Tudod, az a tipikus mindenki beleül és hajtja mint a kivert kutya, mert úgyis mindegy, céges. Nincs a helyzet magaslatán, de nagyon jó áron volt és ha volt valami baja, tényleg meg lett csinálva. Ez az öszvér egy Seat Inca, a maga kis 1.9-es diesel motorjával nem egy versenyló, de tényleg amire kell, hibátlan. Mivel meg lett a „dobozos” ami pakolható, így a Combo projektet elraktam egy időre, akkor meg van a napi szaladgálós autó az Inca személyében, így kell egy hobbi autó.
Szóval visszatérve, Opelokat nem nagyon nézegettem. Viszont Lupo GTI-től a Ibiza Cupráig mindent.
Egy hétvégén rábukkantam egy sárga Ibiza Cuprára, nem tűnt annyira leharcolt darabnak, 2.0 16V volt és a hirdetésébe beleszerettem. Az alig 1 tonnájához a 150LE-s motor ami hivatalos és gyári, hát engem megfogott… Már tudtam, hogy hétfőn hívom és megyek megnézni.
Igen ám, de ugyan azon a hétvégén megpillantottam a neten egy friss hirdetést egy sárga (nocsak, üldöznek ezek a sárgák ), német Corsa C-ről.
A csattanó az, hogy egy nagyon jól felszerelt 5 ajtós GSI C Corsa volt a Z18XE motorkódú 1.8-as motorral. Elég ritka darab, én meg imádom a ritka darabokat. Főleg, hogy digitklímás, gyári nagy kijelzős, állófűtéses, fűthető elektromos tükrös és minden amit eltudok képzelni…
Hívtam is az eladót, és kedden már ott is álltam az autó mellett. Nagyon megtetszett, viszont próbaút után kicsit elment a kedvem tőle… Nem sokáig, kb 2 percre.
Tudtam, hogy a 16 szelepes Opelek 4000 alatt nem nagyon élnek, de valahogy nem éreztem azt, amit egy Corsa GSI-nek tudnia kellene. Beengedtek műhelybe és megemeltük az autót. Már szerintem alig várták, hogy eltakarodjak mert nagyon sokáig vizsgálgattam minden elemét. Rájöttem:
NEKEM EZ AZ AUTÓ KELL
Belenéztem a motortérbe és az olajbeöntő kupak levétele után is láttam, hogy a vezérműtengelyekről enni lehetne, annyira tiszták (nem, nem volt száraz, olaj is volt benne ).
Csak kértem még egy kört és a második próbaút után mondtam, hogy lesz ami lesz, megveszem. A féktárcsákon is látszott, hogy biztosan állt, mondván (vagy éppen magam nyugtatva), biztos csak rég volt meghajtva! Amíg meg nem lett a magyar rendszáma minden nap 2x meghaltam annyira vártam már rá. Ekkor eldöntöttem, hogy az 1.8-ra hivatalosan felrakható a 17” kerékméret, nekem az kell! Gumikat előre megvettem, felni vadászatban voltam, de tudtam, hogy nekem olyan felni kell ami nincs minden C Corsán… Volt már D Corsa 17”-os felnim, de azt láttam már több C-n, nem kell (lásd a kis piroson a 17-es kerekek). De szembe jött velem az álom felnim! Egy bácsika megvette 2015-ben az új E Corsa OPC Line autóját és azt mondta, hogy 17”-al közlekedni nem lehet itthon, így feldobta eladni a 4 felnijét. Sajnos gumis egy helyen meghúzta, és a párezer km-t futott felniken is volt itt-ott egy kevés hiba, de nem annyira gáz, belefért nekem. Gondolom, mondanom sem kell, megvettem. Egyszer csak csörög a telefonom, hogy kész van minden, mehetek az autóért. Friss N-es rendszám, nevem a forgalmiban és jöttünk haza. Akkor már az autó is fürgébb lett, kezdtek fogni a fékek is.
Hungarian Corsa Lovers
Ma már tudom, tényleg csak kikellett kormolni. A kis ezres Corsát bevittem műhelybe előző nap, az első útja magyar rendszámmal a GSi-nek egyből szintén a műhelybe vezetett. Két autó bent két emelőn és alkatrész cserék következtek. Ekkor már a piros ezresre volt biztos vevőm, gyári állapotban kívánta megvásárolni az autót, így is kapta meg, egy két apróságot kivéve.
Szóval a vásárlás napján már este a Koni gewinde, lámpák és amit még kívántam átrakni, átkerült a GSi-be és este Lurdyban az Opel talin már feszültek az E Corsa OPC Line felniken az új gumik és húzta a hasát a kis kocsi.
Innen indult a szerelem ami azóta is tart. Azóta az autó kapott egy egyedi rendszámot és NKH szigorított vizsga keretein belül beírásra került az állítható futómű illetve a rendszám, s kapott egy szolid –szinte gyári- hangú Bosal rozsdamentes hátsódobot, minden más a kipufogóban maradt.
Szóval ennyi a kis Corsámnak a története, köszönöm, hogy elolvastad!
- Bővebben...
- 0 hozzászólás
- 5.421 megtekintés