astra Egy teherautó (?) tündöklése!

Készült: 2016. november 3.
Utolsó frissítés: 2016. november 3.

Az autó egy 1993-as 1.7 szívódízel motorral szerelt caravan F Astra. Alapjában véve amennyire jelentéktelen autó a hétköznapi életben, annyira fontossá és az életem részévé vált.

1993-tól 2002-ig egy telekomos céges autó volt. A forgalomba alapból teherautóként volt bejegyeztetve.

Na de ugorjunk vissza Magyarországra, a Király családhoz Debrecenbe. 2002 januárja van. Én ekkor voltam 12 éves, nővérem 14. Ekkor volt a családnak egy 21 éves Volkswagen 1-es golfja. Természetesen szívódízel 1.6-os motorral. A gyerekek nőnek, az autó egyre kisebb…. kellene valami nagyobb, viszonylag olcsó, jó alkatrész ellátottsággal rendelkező kis fogyasztású autó. Gondolták ezt faterék. Jött az ötlet fater egy ismerősétől, kombi F astra szívódízellel. Minden igénynek megfelel a család részéről, és ki is lett adva a „meló” az ismerősnek, hogy minél hamarabb hozzon Németből egy általa jónak vélt autót. Így is lett… kiment az ismerős, pár nap múlva jött a telefon: van egy fekete caravan opel, sok extrával, igaz isuzu dízel, de azok is jók…Az autó rendben van, jöhet-e…? Természetesen igen! Bele is élte mindenki magát. Fater abba, hogy turbós, muter abba, hogy metálfekete, mi gyerekek meg abba hogy van benne villanyablak.

Pár nap elteltével amikor már szinte az autót vártuk, jött egy újabb telefon…a feketét elvitték, de van egy fapados 1.7 szívódízel fehér caravan..olcsóbban. Természetesen ez is rendben van. Akkor jöhet az autó…ez a feketével ellentétben jött is.

Na itt kezdődik meg az autó kapcsolata a családdal. Az autóban volt 157ezer kilométer amikor begurult az országba. Megvolt a próbaút, körbe lett nézve, mindenkinek nagyon tetszett a jövevény. Bár eleinte furcsa volt, hogy nincs benne hátsó ülés…csak egy rács. Ugyebár kiderült, hogy a kocsi a telekom céges autójaként volt teherautóként vizsgáztatva. Nincs is ezzel semmi gond, aki hozta szerzett bele azonos mintázatú szövet üléseket.

2002 tavasz

Ekkor már rajta volt az E betűs rendszám. Az ismerős aki hozta a kocsit húzta halasztotta a papírozást…végül kiderült miért…Az autóval gáz van. Az alvázszámmal nem stimmelnek a dolgok. Ami „egyenszám” szokott lenni ezeknél az opeleknél hát ennél nem az volt. Ekkor volt némi para a dolgokban, mert mi van ha az autó lopott…? Se pénz, se kocsi? Darázsfészekbe nyúlás? Aztán telefonálgatás, hivatalba járkálás, és a többi és a többi.

A hatóságok felvették a kapcsolatot a németekkel, illetve a gyárral ahonnan kijött az autó, majd megjött a határozat. Az autó papírozható, ugyanis nem lopott, nincs átütve az alvázszám, egész egyszerűen csak egyedi gyártmány volt a telekom részére a gyártól, amit külön számmal jelöltek.

2002. december 13. Péntek. Megkapta a rendszámot, mindenki örült, minden sinen van.

Remek kis családi autóként tette a szolgálatot. Fater melóba járt vele, olykor cefrét vitt vele, olykor utánfutót húzott vele, vagy elmentünk vele kirándulni. Mindez így ment 2010 szeptemberig…Amikor árnyaltabbra fordultak a dolgok…Hengerfejes a gép. Értéke már nem nagyon van…. csináltassuk meg vagy bontó? Ekkor mutatott a kilóméteróra 388ezret.

Hengerfejes…Rozsdás…belseje lelakott…futóműve már borzalmas.

Mi legyen? A komplett generál kb. 300-400ezer között lenne, és akkor a többiről még nem is beszéltünk. 2010-ben már 2 éve volt jogsim, és 2 éve hajtottam én is a jóöreg opelt. Szó mi szó, hozzám nőtt…. Aztán fater kimondta azt amit ki kellett mondani…. rendbe szedjük.

Be is került egy műhelybe. Elkezdték a generálozást. Az utolsó kopott csavarig minden ki lett cserélve, és minden fel lett újítva. Új dugók, fúrás, adagoló felújítás, esztergályos munkák, minden. Láttam, hogy az összeg nem lesz kicsi, így amit diákmunkával kerestem pénzt, beleadtam a generálba, ugyanis tudtam, hogy ezt a kocsit én akarom. Kb. másfél hónap alatt elkészült a motor. Hibátlan volt. Szépen ketyegett, nem füstölt, nem csattogott. Ekkorra már én is nagyon beleástam magam az opeles témákba. Kezdtem minden apró porcikáját megismerni, szerelni, javítgatni.

A kasztni már erősen beteg volt…. Szokásos helyeken + alja. Mit tudunk tenni? Irány a lakatos + fényező műhely. 2-3 hét alatt rendbe is vágták a dolgokat. Fater ekkor már keresgélte az utódot, ugyanis megbeszéltük, hogy az útjuk különválik. Ő vett magának egy mitsubishit, és az enyém maradt a caravan astra.

2011-ben megvettem rá az első „tuning” elemet, az alufelnit. Igaz hogy gyári Opel volt, és 13 collos de akkoris…alufelni kerül az opelre. Tavasszal felkerültek az új papucsok, és az Opeles cimborák unszolására lecseréltem róla a narancssárga indexeket. A futóművet teljesen felújították, végre biztonságosan lehetett vele autózni. Azt hiszem ez volt az a pont amikor nagyon elkezdett a gyógyszer elgurulni…. Lett egy elképzelés, illetve voltak olyan szavak amik teljesen hatalmukba kerítettek, mint például irmscher, rieger, GSi, és hasonlók. Ebben az évben sikerült szerezni rá egy kis szárnyat, és kőkeményen divatos angel lámpákat, illetve egy paragi sportdobot. Az autó pofás, rendben is van…de nem az igazi. A felni kicsi, a futómű magas…billegős…a tekintet az angeltől bamba.

2012-es év eléggé eredményes volt. Kapott egy morcosított rácsot, és egy 15-ös felni szettet. (köszönet érte SPZolinak) Miután meglett ez a felni szett, kb úgy éreztem, hogy egy terepjárót kaptam…borzasztó magas lett az egész. Akkor ültessük.

2013

Az öreg vas kapott egy 60/55-ös vmaxx ültetőszettet. Egész pofás volt, ahogy rácsüccsent a kis ütött kopott téli garnitúrára. Alig vártam, hogy tavasz legyen és menjen vissza a 15ös alu. Ez is eljött. Tetszett az összkép…

2013-ban kapott még egy GSi motorháztetőt. Összesen ennyi változás érte az autót. (Ha nem számoljuk a légzsákosítást, központizár szettet riasztóval, tetőkárpit felújítást, és teljes belső cserét, A szürke szövet helyett kapott egy fekete plüss belsőt). 2013-ban érte utoljára hó az autót. Ugyanis barátnőmmel (mára már feleségemmel) vettünk egy seat cordobát. Az lett az én kis mindennapos melóba járós kocsim. A caravant csak találkozók erejéig, és egy-egy kellemes napos autózás erejéig vettem elő. Azóta bevett szokás hogy novembertől márciusig áll a garázsban letakarva, és várja a jó időt.

2014

Életem egyik legemlékezetesebb találkozója. A legendák találkozása. Mindamellett, hogy sikerült egy 3. helyet összekaparni a Facebook szépségversenyen rengeteg jó fej emberrel találkoztam, akik hozzám hasonlóan megszállottak.

2015-ben meguntam a kockatükröket, és kapott egy faceliftes tükörszettet. Valamint egyik legnagyobb fogást sikerült összehozni, (ezúton is köszönet „Novinak”, és „Brekinek”) kapott egy szürke hátsó lámpa szettet.

2016

Betegség….táppénz…unalom…keresgetés a hirdetős oldalakon…agyalás…messengeren duma F. Dáviddal…a GSi optikáról. Szép is, jó is, drága is…Aztán jön az üzenet Dávid cimborától

 „van egy srác aki épp hirdet egyet cakkpakk mindenestől 40ezerért. (koptató, vonószemtakaró, vas, ép fülek). „

Csábító a dolog…de nem szabad…asszony van, kisgyermek van, nincs ilyenre felesleges 40ezer….Aztán poénból rákérdeztem az asszonytól, hogy nem bánná-e…? A válasz pedig nem várt volt. Vegyem meg ha annyira akarom, és olyan jó árban van. Azonnal hívtam az eladót, hogy kell a cucc…A lökhárító Csongrádban volt. Debrecentől 200 kilóméterre…Másnap délre lebeszéltem a sráccal a találkozót. Be a seatba, motor indít, csongrádig nincs megállás. Hazahoztam a lökit, mérhetetlenül boldog voltam. Jött a tavasz, jött a színrefújás ideje.

Fater már nem ismert rá az egykori kis autójára…de azért látom rajta, hogy tetszik neki a dolog.

Lassan rájöttem, hogy ez az angel és morcosítás nem is olyan jó…jobb lenne kicsit gyáriasítani, ezért visszaraktam a gyári lámpákat, (kicsit megszínezve) és a gyári rácsot.

Jövő évben 1 dolog fog BIZTOSAN változni rajta, a maszk. Kap egy gyári GSi maszkot az autó.

Összegezve ezt az egészet. Rengeteg élmény van ezzel az öreg kis Caravan Astrával. Ez volt a „csajozós kocsim” régen, és ő vitt az oltárhoz minket a feleségemmel. Rengeteg barátot szereztem az opelesség miatt (köszönet ezért a MOTE-nak is).

Rajta tanultam meg vezetni, szerelgetni.

Amikor valaki hozzámvágja, hogy ez csak egy tárgy…annak mindig azt mondom, hogy „a te kocsid neked lehet, hogy egy tárgy, de nekem az enyém egy barát.”