Ma a jó idő miatt hamar, már délelőtt 10 órakor neki tudtunk állni a munkának, és szerencsére a csapat is összejött. Egészen addig problémamentes volt a dolog, amíg felemeltük a motort, ami a legelső dolog volt. Innentől kezdve viszont semmi sem úgy alakult, ahogy az el volt tervezve. Az első probléma az volt, hogy a motor egyszerűen nem akart rácsúszni a váltóra. A motortartó bak állandóan útban volt, ezért a motorról a konzolokat lecsavaroztuk, és így már (ha nem is egyszerűen) sikerült összetolni őket. Ezután elezdték a srácok a konzolokat visszacsavarni. Ekkor derült ki, hogy azért volt problémás, mert a Rekordnak szélesebb a konzolja, mint a Mantának. Úgyhogy ezeket lecsavartuk az 1.6-ról, és feltettük a 2.2-re. Motor benn volt, le volt rögzítve. A legnagyobb örömöm mégis az volt, amikor az általam legjobban gyűlölt alktarész, a szívató bowdenje ki lett húzva a műszerfalból. Addig, amíg Sexy ampervadászt játszott a motortérben, addig mi Fikusszal az injektoros motorhoz való tartályt raktuk be, majd a kocsi alját csöveztük be. Miután a motorhoz a benzin, és az áram is eljutott, fel lett töltve motorolajjal, és megpróbáltuk beindítani. Ám csak erölködött, néha köhintett egyet, de semmi több. Volt gyújtókábel, gyertya, trafó csere is, de semmi. Ekkor már mindenki teljes idegben volt, hisz a Rekiben szépen ketyegett ez a motor. Aztán amikor a srácok kérdezősködtek, hogy a Rekordban mit művelt, elmondtam, hogy melegen abszolult nem akart indulni, és sűrűn kellett az akksit tölteni. Ekkor megnézték az önindítót, és tűz forró volt. Mint kiderült, túl nagy az áram felvétele, és nem jut elég áram a gyújtásnak. Az 1.6-ról lekerült az önindító, rá a 2.2-re, és csodák csodájára pöcc-röff indult. Ezek után a vízcsöveket próbáltuk összejátszani. Az alsóval semmi gond nem volt, simán passzolt a Rekordé. Ám felül a Rekord csöve túl hosszú volt, ezért abból ki kellett vágni kb 10 cm-t. Azért nem a Mantáét raktuk vissza, mert a Mantán gyárilag nincs kiegyenlítő tartály, a Rekordon viszont van, és azt szerettem volna megtartani. A fűtéscsövek is igencsak játékosan alakultak, de egy Rekord, egy Manta és egy BMW cső okos toldozgatásával ezt is összehoztuk. Már csak a kipuffogó volt hátra a teljes boldogsághoz. Ám a Rekord leömlőjéhez nem passzolt a Manta Y-ja, tehát a Rekordét kellett alárakni. Viszont annak meg az íve nem illeszkedik a Manta aljához. Úgyhogy úgy hagytuk abba a napot, hogy a kipuffogó összehozása holnapra maradt.