Nos, ha már én is belefogtam itt a naplózgatásba, azt hiszem, hogy érdemes az egészet a legelejéről kezdeni. Szóval az egész úgy kezdődött, hogy megszülettem. B) Azaz majdnem. De az kétségtelen, hogy az olaj, a benzin, és a különböző gépek utáni szenvedélyemet az első slukk levegővel szívtam magamba, ugyanis egy ízig-vérig traktoros családba születtem, gépek között nőttem fel. Szüleim a mai napig megesküdnek rá, hogy az első szavam az "otó" volt. Az első autó, amit vezettem, nagypapám Hycomat trabantja volt, még óvodás koromban (ültem az ölében, és kormányoztam). A helyi T.Sz.-ben is mindennapos látvány voltam, jobb szerettem ott lenni, mint oviban. Imádtam a gépeket, és segítettem szerelni (villáskulcsokat adogattam). A beszélőkém már ekkor is hatalmas volt, ha a szerelők jót akartak röhögni, akkor feldobtak a legközelebbi MTZ hátsó sárvédőjére, én leültem, meséltem, ők meg csak röhögtek. Hamar elkezdtem motorozni is. Első, amire felültettek, és magam hajtottam, az nagybátyám tuning Jawa Mustangja volt. Ritka kókány szerkezet volt, de 7 évesen nagyon élveztem. Sajnos a hivatalos motorozásig 14 éves koromig várni kellett, de ez nagyon nem zavart. :D Pályaválasztáskor halgattam az olaj szavára, és Karcagra mentem, növénytermesztő gépésznek (magyarul traktorosnak). Itt megszereztem a nagymotor, személygékocsi, traktor és tehergépkocsi jogosítványokat. Legtöbbet édesapám Suzukiját hajtottam egészen addig, míg meg nem vettem életem első saját autóját, egy Trabantot. Imádtam, szerettem, és rengeteg őrültséget megcsináltunk ketten (többek között Kecskeméten szlalom verseny, Hungaroringen gyorsulás). Rengeteg átalakítás volt a kisdrágán, így egy elég jó kis meglepetés autó lett (pl a gyorsforgalmin eléggé meglepődött egyszer egy "szivar" Audis :(). Ám a sok hülyeség miatt a rendőrséggel és a bírósággal is meggyűlt a bajom, ezért el kellett adnom ezt az igazi élményautót, hogy tudjak bírságokat törleszteni. A szívem szakadt meg, amikor elvitték. Előtte nem hittem volna, hogy egy kis pöfögő krahács az ember szívébe tud férkőzni. Másfél évig szárnyaszegett voltam, nem volt jogsim. De ez az idő kicsit megkomolyított, és ma már nem tenném meg azokat, amiket akkor megjátszottam. Ez nem azt jelenti viszont, hogy megbántam volna ezeket a dolgokat! Élveztem, és úgy érzem, unalmasabb lett volna jóval az az időszak, ha ezek kimaradtak volna belőle. Node, ahogy közeledett a jogosítványnak visszaszerzési dátuma, a hamvadó parázs újra lángra kapott. Mindenképpen egy élményautót szerettem volna, ami kényelmes, (számomra) szép, rengeteg Km-t le lehet vele tekerni egy lendületből, és nem utosó sorban, ha letalpalom, akkor ugrik. A fogyasztás nem volt szempont.

Az esélyesek voltak:

-Opel Manta

-Ford Capri

-VW Scirocco

-Honda CRX

-Honda Prelude

-Alfa Romeo Sprint

Ezek közül szerintem a legjobbat sikerült kiválasztanom :D.

Közben sikerült visszakapnom a jogosítványomat, úgyhogy egy-egy villanásra bárhol feltűnhetek az országban. Már jártunk is Debrecenben, Kecskeméten, Tatabányán, és természetesen Székesfehérváron. Úgy érzem, ismét nagy szerelem van kilátásban, bár az első mindíg emlékezetes, de ez a kishölgy is csodálatos élményeket tud nyújtani még így, átalakítás nélkül is. Amúgy nagyfokú kozmetikai műtét van kilátásban, amit itt majd részletesen szeretnék leírni. Tulajdonképpen a napló megnyitásához is ez adta a kezdő lökést. Az átalakítás miatt azonban állandóan örlődök, hisz az igazi veteránosok (akik véleményére nagyon is adok) azt mondják, hogy ilyen állapotú Manta kevés rohangál, és kár érte. Sajnálom is szétfaragni, de nekem a szélesített nagyon tetszik, és most olyat szeretnék. Hát, majd meglátom, hogy mi lesz a végeredmény.

Egyébként 2005 nov. végén hírtelen ötlettől vezérelve vettem egy Opel Rekord E2-t is. Azzal a céllal, hogy a motor-váltó együttes majd át lesz rakva a Mantába. Közben már rájöttem, hogy azért az 1.6-os motor is tud lendületes lenni. Viszont a fő cél, amiért ez az átalakítás szükséges, az az, hogy én hosszú túrákra szeretném használni az autót, ahol már a fogyasztás is számít, és a 2.2 injektorral kevesebbet eszik, mint az 1.6 karbival (persze ez beállításfüggő), ráadásul kellemesebb a motornak, ha van egy 5. fokozat.

Nos egyelőre ennyit szerettem volna leírni, nemsokára folyt. köv.