Szóval már kacsintgat a tavasz.

Február végén sikerült kivennem a tavaji szabadságomból egy hetet. Mivel konkrét terveim nem voltak ezért csak sodródtam az eseményekkel.

Az egyik nap rávettem magam,hogy beindítom a Rekordomat.

November elején betettem egy garázsba télire. Lemostam ,akksi ki és jóccaka.

Előző nap feltöltöttem az akkumulátort és kigurultam a garázshoz. Mivel ez a hely 12 kilométerre van a lakásunktól nemnagyon jártam arra. Izgatottan nyitottam ki az ajtót és ott állt az én szemem fénye. Ugyanúgy ahogy otthagytam 4 hónappal ezelőtt.

Beraktam az akkut és beültem az ülésbe.

Még mindíg kényelmesen puha és kiült. :-)

A visszajelzők szépen világítottak amikor ráadtam a gyujtást. Elkezdett tekerni a motor és már akkor éreztem a hangján,hogy ez nem az a kis 60 lovas moci ami a Kadettemben is van.

Tekert-tekert-tekert és csönd. Kicsit pihentettem az akksit és újra megpróbáltam. Tekert-tekert és indúlt.

Gyönyörű mély hangja egyből viszhangzott a környéken.

Első pillanatban csak 3 henger indúlt el de kb. 5 másodperc és egy gázfröccs után már ment mind a négy.

Egyből volt olajnyomás és a töltéslámpa is elaludt.

Járattam egy picit,körbenéztem és gyönyörködtem a hangjában. Az érzést ahhoz tudnám hasonlítani amikor egy régnemlátott szeretteddel találkozol és minden elhomályosul körülöttetek csak ti vagytok ketten és semmi más.

Járattam a motort,hogy felmelegedjen üzemi hőfokra. Hál Istennek az alapjárat egyenletes volt az első pillanattól fogva és a fagyálló sem szivárgott sehol.

Nagyon nagy volt a kisértés,hogy kerüljek vele egy kört de döntött a józan ész. Korán van még.

Az utak is latyakosak voltak a hótól és nem volt kedvem összekoszolni a kocsit.

Szóval a bemelegedés és a termosztát nyitása után még pöfögött 10 percet és leállítottam,közben megnéztem az összes elektromos kütyü működött rajta.

Még 1-1,5 hónap és ha megjön a jóidő akkor előszedem és hasítunk majd a Vasárnapi délutánban.

Mert ugye ez a szerep vár rá,hogy vasárnapi autó legyen.

Az én 38 éves szemem fénye az:"öreglány" :-))