Na jó napot mindenkinek. Úgy döntöttem régen írtam, és nem szeretnék elhagyni egyetlen sztoryt sem a kocsival kapcsolatban. Vén koromban majd nevetve olvasgatom, hogy milyen események is történtek velünk :D siheder korunkban, mikor én is csak 25 voltam, meg a kocsim is.

A tavalyi Blitz óta nem meséltem, pedig nem volt unalmas az eltel több mint fél év sem. Mona vagy működik, vagy nem, de akkor is csak apró baja van, amit stopperrel mérve egyre kevesebb idő alatt oldok meg, hála a nagymúltú autós tapasztalataimnak, he-he.

Egy érdekes bibi történt januárban, mikoris Angliai munkát intéztem egy havernál Makón. Esős nap volt, a szél fújdogálta a kopasz fák ágait, egy madár sem járt még arra.......de én mentem. Tökéletes motorhang, tiszta kárpit, pöccre indulás és leparkoltam a célpont háza előtt. Megbumáltuk a munkavállalás mikéntjeit és a srác meglátta a kocsit. "úúúúú de ######a gép, ugye elviszel egy körre?" jött a mondat. Dagad a mellem a büszkeségtől, és mondtam na pattanj be csávó, elviszlek. Beültünk az eső elől a pihe-puha bőrülésre, végigsímítottam a műszerfal selymes kárpitján és elfordítottam a kulcsot. Kivillan a gyujtásvisszajelző, majd CSEND és SÖTÉTSÉG! No gyujtás, no indítás. Na mi a f...? Eddig király gépem nem akart megmukkanni. Elgondolkoztam mi lehet. Az akksitól az össszes kábelt végignéztem, biztosítéktábla ép, csavarhúzóval az önindító forog, de nem indít. 3 órás huzavona következett. A srácnak volt 2-3 autószerelő ismerőse, hamar kis csapat vett körül, de érdemleges ötlete nem volt egyiknek sem. Én benn ültem és csak a biztosítéktáblára tudtam gondolni, mert az egyiknél olvadás van, amióta elhoztam a kocsit az előző azóta is áldott tulajtól. Majd egyszercsak elolvadt a biztosíték. Kicseréltük, majd egyszer volt gyujtás, egyszer nem. Ez így váltakozott, jó tíz percig, végül arra jutottunk, hogy a tábla hátulján valami elszált és itt kell hagynom a gépet a srác udvarán, persze a papírzsepimet sem bíztam volna a gyerekre, nemigen ismertem. Addig persze matattak a motortérben az okosok a nagy sötétben, még a makói mantás gyerek is ott volt. Na elkezdtük betolni a kocsit az udvarba, és lőn csoda a tolás alatt egyszercsak kigyulladt a lámpa, és dugiban beindítottam. Nagy robajjal este az alvó emberek nagy örömére felhördült a motor, de nem volt szép hangja. Durrogott, üvöltött és rázta a kasztnit. Itt nem stimmelt valami. Az esőben már nem tudtunk mit tenni, meg senkit nem akartam feltartani ezért betoltuk a verdát és hazavittek. Másnap Sanyival útra keltünk a Bogival és egy vonóhoroggal :D . Átnéztük Monát de nem jöttünk rá a bajra, de gyujtás végig volt. Meggyógyult az éjjel. Nem tudtunk mit tenni, hazavontattuk. Manta húz mantát, ritka és vicces látvány, fotó itt látható:

bogi húzza monát

persze a télen volt ez fordítva is :D

mona húzza bogit

Otthon ebéd után kimentünk a kocsihoz és akkor néztük mivan. Valamelyik segítőkész srác elcserélte a gyujtási sorrendemet és összevissza járt a motor. Kb 2 perc után Mona a régi hangján boldogan elindult. Azóta sorszámozott a gyujtáselosztóm a félreértések elkerülése végett :D Elkezdtem a kábelrengetegben a bajt keresni, volt is baj. 20 cm-es vezeték 4 darabból összetekergetve?már zöld volt a vége B) olyan ######án megjavítottam, hogy biztosíték nélkül is van gyújtásom, ehhez kis villamossági segítségek kérnék a következő talin, mert ez még gázos lehet egyszer.

Amióta nálam a gép, arra vágyok ,hogy a váznyúlvány után a tető is rohadásmentes legyen, vártam is az első tavaszi napsütés megérkezéséig, mert hiába van mocim, Mórahalomra nem szívesen motoroznék a sok kamion miatt, viszont a párom motorozik. Így a fehér manta a fenekem alá kerülhet, ő meg hagy motorozzon. Március első hetében el is jött a nagy pillanat. A kasztnis félve az előtte álló munkától, megkért ,hogy bontsam szét a verdát apróra. Kedden az ülések ki, padlókárpit ki, tetőkárpit és full műszerfal ki......igazi rallyautó lett a drágám.

javítás alatt

mona belseje

tovább

és tovább

A kárpitosboltból bevásároltam királykék szövöttplüss kárpitot és vajszínőt, egy hetes varrogatás és ragasztgatás kezdődött. Marha jól néz ki. A kocsi hazatért és másnap be is tettem a tetőkárpitot, hogy a szélvédőket be tudjuk rakni. Elsőre nem is lett olyan rossz, majd a következő jobb lesz, de büszke vagyok rá. A műszerfal is új színt kapott, visszakerült az ülés és új kapcsolórendszere lett a neonnak, meg a lábtérvilágításnak, és az erősítőnek is. Ez a kapcsolótábla kicsit megdolgoztatta az amúgysem villamossági beállítottságú agyamat. Vettem világítós kapcsolókat, 3 lába van és el kellett gondolkoznom, hogyan is kell ezt bekötni, hogy működjön, meg világítson is. A panelt is meg kellett álmodni, és a marha jó gondolatomat ki is kellett vitelezni, hogy az egés belepasszoljon a hamutartóba. Minden király. Ennyit még sohasem forrasztgattam egyhuzamban, elhasználtam egy tonna cint, beszívtam több köbméter port és rozsdaoldó gőzt. A tetőt 3 napig kitteltük, és mivel egyszer majd új színt kap, függően a keresetemtől angliában, így hirtelen festést kapott a teteje, amit a héten befejezünk. Következő project a motorháztető csere, ajtók javítása és a motor fúrása. :( Persze a legfontosabb, most a szilentek cseréje, mert lóg a futómű mint állat. Innen már csak péz kérdése és az is meg lesz csináltatva, egy pót futómű egy szegedi mantásnak köszönhetően már a csomitartóban várja ,hogy egy másik mantás legyártassa nekem. Mi meg majd beletesszük. Sürgős lenne, mert annyira gáz a futómű, hogy 2 év alatt tönkrevágta a bal első kerékcsapágyat ami máris búg. Félek, hogy úgy járok, mint két éve a soltvadkerti tali után, hogy elszállt a kerékcsapágy és vészvillogóval kellett hazamennünk. És a soltvadkerti tali mindjárt itt van megint, nem akarokk dejavue-t!!!!